Egy nemzetközi felmérés szerint a borkedvelő nők elsősorban kulturális értéknek tekintik a szőlőből készült nedűt, és legszívesebben társaságban fogyasztják. De nemcsak a borfogyasztók körében növekszik drasztikusan a nők aránya, hanem a borszakma képviselői között is.

A felmérés néhány szaklap, valamint a Vinexpo nemzetközi szakvásár megbízásából készült, és öt országra terjedt ki: Németországban, Franciaországban, Angliában, Japánban és az Egyesült Államokban több mint 4000 hölgyet kérdeztek meg borfogyasztási szokásaikról és preferenciáikról.


A tizenkét kérdésből álló felmérés tanúsága szerint tíz nőből hat legalább hetente egyszer fogyaszt bort. Első helyen az Egyesült Államok hölgyei állnak, a megkérdezettek 92 százaléka vallotta magát rendszeres borfogyasztónak.

Második helyen a német lányok és asszonyok végeztek 66 százalékkal. Érdekes, hogy míg Németországban inkább a 18 és 45 év közötti korosztály tartozik a borkedvelők közé, addig a többi országban éppen ellenkezőleg, a 60 év felettiek aktívabbak, ha borkóstolásról van szó.


Arra a kérdésre, hogy miért éppen a bort preferálják a többi alkohollal szemben, a nők 79 százaléka azt válaszolta, hogy a bor íze a legkellemesebb. A francia asszonyoknál az is döntő érv, hogy a bor a francia konyha nélkülözhetetlen részét képezi.


A borfogyasztás és az egészséges táplálkozás a nők 88 százaléka számára nem jelent ellentmondást, sőt az USA-beli hölgyek 97 százaléka véli úgy, hogy a bor hozzátartozik az egészséges életmódhoz.


Úgy tűnik, a nők többsége szaküzletekben vásárol legszívesebben, sőt 48 százalékuk közvetlenül a termelőtől vásárolja meg kedvenc italát. Interneten egyelőre csak 21 százalékuk választ bort a romantikus vacsorához vagy a családi-baráti összejövetelhez.

A német hölgyek döntését elsősorban a bor származási helye határozza meg. Következő szempont, hogy milyen fajtából készült, és csak ez után merül fel az ár kérdése. A többi ország hölgyei ennél praktikusabban gondolkodnak, náluk a legfontosabb tényező az ár, vagyis hogy a megvásárolandó palack megérje a pénzét. A külcsín, vagyis a borcímke és a csomagolás a nők 22 százalékát befolyásolja a döntésben.


A megkérdezettek 60 százaléka a vörösborok mellett voksolt, 34 százalékuk inkább a fehér fajtákat kedveli, és csupán 6 százalék vallotta, hogy a rozé borok a kedvencei.

Hogy mely alkalmakkor nyúlnak a hölgyek legszívesebben a borospohárhoz? Mindenekelőtt a komolyabb étkezések során (71 százalék), illetve baráti összejöveteleken (69 százalék). A bor a nők számára kulturális érték, életstílus, és bizonyos mértékig tradíció.

A felmérés beszámol arról is, hogy a nők fele borvásárláskor figyelembe veszi a barátok, rokonok ajánlásait, másik fele viszont szívesebben hallgat az ösztöneire, és hozza meg a döntést egyedül. 39 százalékuk fontosnak tartja, hogy konzultáljon a borkereskedővel, 31 százalékuk pedig figyelemmel kíséri a szaksajtóban megjelenő véleményeket.

Nők a borszakmában

Nemcsak a borfogyasztók körében növekszik drasztikusan a nők aránya, hanem a borszakma képviselői között is. Egyesek már egyenesen a borágazat elnőiesedéséről beszélnek. A szőlészet-borászat már rég nem számít "férfias" foglalkozásnak. Európában az elmúlt évtizedekben megsokszorozódott a szőlész-borász hölgyek száma, ma már az összes végzős hallgató 40-50 százalékát alkotják.

De nemcsak a borkészítők, hanem a borértők között is egyre több nőt találunk, a női sommelier-k száma évről évre gyarapodik.


Hogy mitől válik a borszakma vonzóvá a nők szemében? Egy részük a családból hozza magával az érdeklődést: szőlőültetvények között nő fel, gyerekként megismeri a borkészítés minden fázisát, izgalmait, nehézségeit, szépségeit. Ha a szülei professzionális borkészítők, idővel maga szeretné átvenni a családi borászat irányítását. Az is előfordul, hogy a szülők csak hobbiból borászkodnak, leánygyermekük azonban annyira beleszeret a természetközeli munkába, hogy felcseperedve önálló vállalkozásba kezd.

Ami néhány évvel ezelőtt még kivételnek számított, ma már teljesen hétköznapi jelenség: sokszor nem apa és fia, hanem apa és lánya irányítják közösen a borgazdaságot. Ugyanakkor bizonyos területeken még mindig a férfiak dominálnak, például a nagy borászati kombinátok, szövetkezetek vezetőségében igen kevés hölgyet találunk.

Németországban már tizenöt évvel ezelőtt egyesületbe tömörültek a borászattal, borkereskedelemmel, gasztronómiával, borszakírással foglalkozó lányok-asszonyok. A Vinissima legfőbb célja a tapasztalatcsere, mégpedig nemcsak szakmai kérdésekben, hanem olyan, minden nőt érzékenyen érintő problémákkal kapcsolatban is, mint például a család és a munka összeegyeztethetősége.

Itthon

Ami a hazai borvilágot illeti, egyelőre jóval kevesebb nőt találhatunk benne, mint tőlünk nyugatabbra. A tendencia azonban nálunk is érzékelhető: egyre több nő érdeklődik a borkészítés és -fogyasztás iránt. Mi több, hét évvel ezelőtt megalakult az első női egyesület is, a Tokaji Borbarátnők Társasága. Alapítói között ott találjuk Mészáros Gabriellát, a Borkalauz és a Borkollégium egyik létrehozóját, valamint olyan borászokat (a teljesség igénye nélkül), mint Bárdos Sarolta, Berecz Stephanie, Bott Judit, Wille-Baumkauff Márta.


A tokaji borbarátnők azért hozták létre társaságukat, hogy a tokaji bor hazai és nemzetközi hírét közös erővel öregbítsék, hogy a helyi szőlőtermesztési, borászati hagyományokat ápolják. A társaság tagjai nagyon fontosnak tartják a kulturált borfogyasztás propagálását, ennek érdekében rendszeresen szerveznek ismeretterjesztő előadásokat, borbemutatókat és borkóstolókat. Tevékenységük nyomán egyre többen ismerik fel, hogy a bor a kultúránk része, és a magas színvonalú gasztronómiai élmény elengedhetetlen alkotóeleme.

Hasonló összefogással a Zalai borvidéken is találkozhatunk. A borral-gasztronómiával foglalkozó zalai hölgyek közös honlapon hirdetik pincészeteiket, vendéglőiket.

 

 

 

Szóljon hozzá!