A legfrissebb felmérések szerint a lager sörök között a pilseni örvend a legnagyobb népszerűségnek. Németországban a sörök hatvanöt százaléka tartozik ebbe a kategóriába, a sör iránti vonzódásról híres polgárok ebből a típusból fogyasztanak a legtöbbet. Az öt legjobbat kóstoltuk.

A borkultúrához hasonlóan a sörkultúra is virágzik idehaza, sorra nyílnak az igényes, széles szortimentet felvonultató szaküzletek. Ma már kedvünkre válogathatunk a belga, angol, cseh, német sörök között. Pilseniből is vagy egy tucatot össze lehet gyűjteni.

A pilseni

Mielőtt belekóstolnánk a legjobb pilsenikbe, tisztázzunk néhány alapfogalmat. Mit jelent például az, hogy lager? A különböző sörtípusokat az erjesztési technológia alapján különböztetjük meg egymástól. Spontán, felső és alsó erjesztésű: valamennyi sör besorolható ezen kategóriák valamelyikébe.


A pilseni történetesen alsó erjesztésű lager. A lagern németül annyit jelent, mint raktározni, tárolni. Arra utal, hogy ezt a sörtípust hosszabb ideig (minimum egy hét) alacsony hőmérsékleten (0 Celsius fok körül) tárolják, azaz érlelik.

Európában a 11. századtól készítenek sört ezzel a technológiával, amelynek lényege, hogy az élesztő az erjesztés végére a sörlé aljára süllyed, ezért nevezik alsó erjesztésűnek. Fejtés előtt pasztörizálják, ami azt jelenti, hogy pár perc erejéig felmelegítik 70 fokra, hogy a sörben található mikroorganizmusok elpusztuljanak.

A pilsenit ma automatikusan a csehekkel azonosítjuk, és ez így is van rendjén, hiszen a cseh városkáról (Plzeň) kapta a nevét, a Pilsner Urquell pedig az egyik legnépszerűbb cseh sörmárka. A 19. században azonban a városka az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, és nem igazán dicsekedhetett sörének minőségével. Annyira nem, hogy a helyi polgárok messze elkerülték a kocsmákat, olyan csapnivaló volt a korsók tartalma. A magyarázat egyszerű. A cseh sörök hagyományosan felső erjesztéssel készültek, de éppen abban az időben (1838) kezdte meghódítani a sörisszák szívét a bajornak is nevezett, alsó erjesztésű típus.  

A pilseni polgárok összefogtak és az új technológián alapuló sörfőzdét nyitottak. Mondják, hogy a cseheket a németek tanították meg a sörfőzés művészetére. Bajorországból érkeztek a főzőmesterek, hogy a mesterséget új alapokra helyezzék.


Az új technológiának szerves része volt a pince vagy barlang, ahol a télen begyűjtött jeget tárolták. Az alsó erjesztésű sörök élesztőkultúrája ugyanis viszonylag alacsony hőmérsékleten, 6-8 fokon fejtette ki hatását. A jég segítségével egész évben készülhetett  az új típusú sör. Emlékezetes dátum a pilseniek életében 1842. november 11. Ezen a napon csapoltak először Pilsen városában igazi pilsenit, amelynek híre hamarosan egész Európában elterjedt.

Azt gondolnánk, a sörök között, pláne ha ugyanabba a típusba tartoznak, nincs olyan nagy különbség, mint a borok esetében. Kóstolási tapasztalataink azonban azt bizonyítják, hogy a pilseni árnyalatokban gazdag, nemes ital.

A szakirodalom szerint "a pilseni aranyszínű, illatos, virágos bukéval rendelkező, lágy és elegánsan száraz, komlós utóízű világos sör, amelynek alkoholtartalma 4-5 százalék. Az eredeti pilseni fő alapanyagai a lágy pilseni víz, a zateki komló, a maláta, és a sörélesztő. A főzés ideje hagyományosan 12 óráig tart, amelyet 6 hetes érlelés követ".

Megfigyeltük, hogy a német pilseni általában világosabb színű, mint a hasonló műfajú cseh társa, és illatában meghatározó a virágos aroma. Nézzünk néhány példát.

St. Georgen Brau Buttenheim Pilsner


Világos aranyszínű ital, hófehér habkoronával, amely végig megmarad. Illata összetett, felfedezhető benne a maláta, komló, mellette finom, kandírozott narancshéj és muskotályra emlékeztető, kicsit rózsás, fűszeres virágaroma. Struktúrája kellemesen puha, krémes. Utóízében férfias komlós keserűség váltakozik a virágos, száraz ízekkel.

Göller Pilsner Art

Az egyik legösszetettebb illatvilágú a sorban. Az erjedő must, az élesztő, a mandula mellett határozott gyümölcsösség illatban és ízben egyaránt. A maláta is szerves része a képnek. Utóízében az egyik legszárazabb sör, amit kóstoltunk.

Turmherren Pils

Ez a sör több szempontból is kiemelkedett a sorból. Egyrészt a legkeserűbb, a legférfiasabb ízvilággal rendelkezik. Ennek a sörnek van a legtartósabb, legkeményebb habja. Ízben kevésbé összetett, markánssága viszont nagyon üdítő tud lenni egy forró nyári délutánon.

Pyraser Gutsherrn Pils

Nagyon intenzív, egyszerre gyümölcsös és virágos aromák az illatban. Íze az illat meghosszabbítása, a keserű aroma hiányzik belőle, ezért valószínűleg a sörszerető hölgyek lelik benne örömüket. A legkönnyebb szomjoltó a sorban.

Franken Brau Pilsner Premium

A muskotályos aromákat lehet fokozni. Ebben a tételben az illatorgia már-már boros asszociációkat kelt. Olyan, mintha egy reduktív, illatos fehérborral ismerkednénk. Utóíze kimondottan muskotályos, mintha szőlő aromái keverednének a gabonával. Elegáns, kifinomult sör, közel áll egy finom pezsgőhöz.

Milyen ételekhez illik a pilseni?

Elsősorban sült vagy rántott halakhoz ajánljuk. A szárnyasok mellett is ott a helye, különösen egy jól átsütött csirke vagy kacsacomb jöhet számításba, illetve általában a sült húsokhoz jól passzol. De éppúgy megállja a helyét a tengeri herkentyűk mellett, legyen az bármilyen fűszerezésű kagyló, polip vagy rák. A rózsaszínűre sütött marha sztékhez is kiváló, főleg a markánsan keserű utóízű típust érdemes itt megkóstolni.  Sajtok közül a fűszeres, aromás, félkemény fajtákhoz passzítható leginkább.

 

 

 

1 komment