A legtöbb amerikai elnök vagyonos családba született és biztos anyagi háttérrel rendelkezett, amikor politikai pályára lépett. Bár nemcsak dollármilliomosok indulhatnak a választásokon, de igazán szegény emberből még soha nem lett elnök az Egyesült Államokban. Rabszolgatartók és céltudatos örökösök következnek.

A lista összeállítása egyáltalán nem volt egyszerű, hiszen olyan tényezőket is figyelembe kellett venni, mint az utóbbi két évszázadban bekövetkezett infláció, defláció, és a gazdasági növekedés mértéke. Ezenkívül olyan "szubjektív’ tényezők is befolyásolták a végeredményt, mint a történészek szakvéleményei, ezért a Forbes listája eltér más hasonló témájú összeállításoktól.

Rabszolgatartók és milliomosgyerekek

A leggazdagabb elnök a Forbes lista alapján George Washington volt, aki 1789-97 között töltötte be a pozíciót. Egy vagyonos özvegyet vett feleségül, jól keresett bíróként is, és több hatalmas földterületen gazdálkodott. Az igazán mesés gazdagságot azonban az elnöki fizetés jelentette, ami az Egyesült Államok akkori költségvetésének 2 százalékát tette ki. Birtokain több száz rabszolga dolgozott.



A leggazdagabb elnök George Washington volt

Herbert Hoover (1925-1929) önerőből tett szert akkora vagyonra, amely a politikai pályája elindításához kellett. Korán elvesztette a szüleit, geológiát tanult Stanfordban, majd a bányászatba fektetett. Az 1910-es évek elején annyi pénzt keresett évente, ami ma 2,5 millió dollárnak (543 millió forintnak) felel meg. Elnöki fizetésére nem is tartott igényt, az egészet jótékony célokra ajánlotta fel.

Thomas Jefferson (1801-09) a szüleitől örökölt vagyonnal indult az életnek, Virginia állam 30 leggazdagabb emberének egyike volt. A többi elnökhöz képest is nagyon sok pénzből élt, Monticello nevű háza építészeti látványosság volt. Ehhez képest elnöksége után szegényebb volt, mint azelőtt, halála után adósságokat hagyott hátra.



Volt mire támaszkodnia John F. Kennedy-nek (1961-63) is, apja, Joseph P. Kennedy bankokba és likőrüzletbe fektetett pénze jó alap volt a politikai karrier finanszírozásához. Akárcsak Hoover, Kennedy sem vette fel elnöki fizetését. Bár más listák Kennedy vagyonát az első helyre teszik a listán és 1 milliárd dollárra becsülik, a Forbes nem tartja lehetségesnek, hogy az exelnök ekkora összeg felett rendelkezett volna. Már csak azért sem, mert az elnöknek nyolc testvére volt, szülei pedig tovább éltek, mint ő, így természetesen nem örökölt.

Andrew Jackson (1828-37) generálisként keresett rengeteg pénzt, bennfentes információi segítségével olyan földterületeket szerzett, amelyekről kiűzték az indiánokat. Ő volt Memphis egyik alapítója, és több mint 300 rabszolgával rendelkezett.

Theodore Roosevelt (1901-1909) jómódú New York-i családba született, az örökség és az állandó jövedelem miatt egyáltalán nem voltak anyagi problémái. Az sem vágta különösen földhöz, amikor az 1880-as években csődbe ment észak-dakotai farmja, és mai viszonylatban 1,5 millió dollárt (326 millió forintot) vesztett. Elnöki fizetését szerzőként keresett összegekkel növelte.

Franklin D. Roosevelt (1933-45) ugyanebből a családból származott, luxuskörülmények között nőtt fel. Rövid ideig ügyvédként dolgozott a Wall Streeten, majd átnyergelt a politikára.


A kevés "alulról" felkapaszkodott egyesült államokbeli elnök egyike, Lyndon B. Johnson (1963-69) az 1930-as években már tekintélyes vagyonnal rendelkezett. Az ötvenes években telekommunikácoióba fektetett, és ez a lépés sokáig mesés gazdagságot biztosított egész családjának.

James Madison (1809-17) több mint 2000 hektáros virginiai dohányültetvénye biztosította az anyagi hátteret a politikai pályafutásához. A hatalmas örökség egy része azonban elúszott a kormányzás alatt, Madison sokkal gazdagabb volt, amikor 1809-ben beült az elnöki székbe, mint amikor 8 év múlva kiszállt onnan.

Obama nincs a listán

Az utóbbi évtizedek elnökei sem éppen a gettóból indultak, de elődeikhez hasonló mértékű vagyont egyikük sem halmozott fel. Barack Obama amerikai elnök és felesége például tavaly a becslések szerint 5,6 millió dollárt (1,2 milliárd forintot) keresett. Jövedelmük nagy részét a politikus írói sikereinek köszönhetik. A The Audacity of Hope (A remény bátorsága) és a Dreams From My Father (Álmok apámtól) a The New York Times bestseller listájára is felkerült.
    
Az amerikai elnök megválasztása előtt Illinois állam demokrata párti szenátora volt, ebben a minőségében 139 204 dolláros (több mint 30 millió forintos) fizetést vett fel. Felesége pedig a chicagói egyetemi kórház vezetőjeként csaknem 63 ezer dolláros (csaknem 14 millió forintos) bért kapott.

 

 

 

Szóljon hozzá!