Egyiptom utolsó királynője valóban elkészíthette legendás igazgyöngykoktélját - állítja egy amerikai ókortörténész, aki a Classical World című folyóirat legutóbbi számában publikálta tanulmányát.

VII. Kleopátra (Kr.e. 69-Kr.e. 30.) legendás koktéljáról az utókor idősebb Plinius római polihisztor Naturalis Historia című enciklopédikus művéből, valamint Plutarkhosz görög történetíró és filozófus leírásából szerzett tudomást - olvasható a USA Today online kiadásában.


Az antik világban csupán természetes igazgyöngy létezett. Így ritkaságszámba ment, s csak a legtehetősebb rómaiak engedhették meg maguknak a drága igazgyöngyékszereket. Plinius több felháborító esetet is elmesél, hogy bemutassa az esztelen fényűzés terjedését Rómában. Így Clodius, a híres színész, Aiszóposz (Aesopus, Esopus) fia egy alkalommal borecetben feloldott igazgyöngyöt ivott meg, és mivel az ital megnyerte tetszését, lakomatársait is megkínálta.

Alexandriában Kleopátra hasonlóképpen borecetben feloldott óriási igazgyöngyöt ivott meg, amelyet a fülbevalójából vett ki. Szerelmével, Marcus Antoniusszal fogadott ugyanis, hogy 10 millió sestertius értékű vacsorát tálal fel neki. A szerelmespár költséges alexandriai mulatozásait Plutarkhosz is megemlíti: az "utánozhatatlan életű" baráti társaságuk tagjai nap mint nap hihetetlenül pazarló lakomákat rendeztek egymás tiszteletére.

A történészek évszázadokon keresztül megkérdőjelezték e leírások hitelességét. Prudence Jones, a Montclair State Univesity (New Jersey) klasszikafilológusa viszont úgy véli, hogy ezekben a történetekben, bármilyen túlzónak is tűnjenek, mindig van egy szemernyi igazság. Ami Kleopátrát illeti, igen nagy műveltséggel rendelkezett. Galénosz (Kr.u.129-199) görög származású római orvos és filozófus szerint az egyiptomi királynő jártas volt az orvostudományban, és ismerte a mérgeket is.

"Miért ne értett volna a vegytanhoz is?" - tette fel a kérdést Prudence Jones, hozzátéve, hogy az antik világban az ókori szövegek tanúsága szerint meglehetősen sokat tudtak a "gyakorlati kémiáról".

Mint kifejti, az igazgyöngy "ecetsavbarát" kalcium-karbonátból áll. A kísérletezéshez szükséges "alapanyagot" Prudence Jones egy ékszerésztől kapta, aki az 5 karátos gyöngyöket egy ékszerből vette ki. Mivel alakjuk szabálytalannak bizonyult, más ékesség elkészítésére kevéssé voltak alkalmasak.

"Kiderült, hogy lehetséges a kölcsönhatás az igazgyöngy és az ecet között" - fogalmazott az ókortudós, aki kísérleteihez 5 százalékos ecetsavoldatot hasznát: ilyen töménységű lehetett a természetes erjedéssel képződött ecet is. Az 5 százalékos ecetsavban 24-36 óra alatt oldódott fel az 5 karátos igazgyöngy. Amennyiben felforralta az ecetet, vagy porította a gyöngyöt, a reakció felgyorsult, s a folyamat alig 10 percet vett igénybe. Érdekes módon, az ecetsav töményebb oldataiban a vegyi folyamat jelentős mértékben lelassult.

Furuhasi Takesi, a Bécsi Egyetem biokémikusa megkísérelte a Vörös-tengerből származó gyöngykagylókkal megismételni Prudence Jones kísérleteit. Kutatásai szerint, ha nem forralta fel az ecetsavat, vagy nem törte össze a kagylót, a folyamat több órát vett igénybe.

"A történet igaz lehet, ha Kleopátra porrá zúzta az igazgyöngyöt, ám állítólag a fülbevalóját helyezte a folyadékba, így aligha számíthatott gyors eredményre" - hangsúlyozta a biokémikus.

Az uralkodónő megihatta a csak részben feloldódott gyöngyöt tartalmazó koktélt, ám Furuhasi nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy Kleopátra, hogy "megpuhítsa" az igazgyöngyöt, fülbevalóját egy-két napra ecetbe áztathatta. Előfordulhatott viszont, hogy a királynő a tenyerében rejtegette az igazgyöngyöt, s lóvá tette Antoniust. "Kleopátra nem volt ostoba" - hangsúlyozta a biokémikus.

 

 

 

Szóljon hozzá!