Mindenkit meglepett Bill Gates és Warren Buffett elhatározása, akik megpróbálják rávenni az amerikai milliárdosokat arra, hogy vagyonuknak legalább felét jótékony célra fordítsák. A 600 milliárd dolláros tervet már több mint egy éve szövögetik, de ilyen magasra helyezett lécre senki nem gondolt. Vajon felkészültek a milliárdosok erre a nagylelkűségre?

A terv 2009 májusában kezdett körvonalazódni, amikor Bill Gates és Warren Buffett egy illusztris vendégekből álló vacsorát szervezett, az esemény házigazdájának David Rockefellert kérték fel. A vacsorán Michael Bloomberg és Oprah Winfrey is jelen volt. Azt azonban, hogy pontosan miről szólt a tanácskozás, pontosan senki sem tudta.

Később még több ilyen titokzatos vacsora szerveződött, az eseményeken többek között Eli és Edythe Broad, Ted Turner, Chuck Feeney, Michael Bloomberg, Soros György, Julian Robertson, John és Tashia Morgridge és Pete Peterson vett részt. Továbbra is legfeljebb az összeesküvéselmélet-gyártóknak volt biztos tippje a hatalmas befolyással bíró emberek közös céljáról.


Nemrég azonban kiderült a Fortune egyik cikkéből, hogy nem a világuralom volt a téma. Bill Gates és Warren Buffett egy olyan célt állított maga elé, ami igencsak meglepő, már-már hihetetlen: rá akarják venni az Egyesült Államok valamennyi milliárdosát, hogy akár még életében, akár végrendeletében mondjon le vagyonának legalább a feléről, jótékony célra. Ez a Forbes 400-as listája szerint minimum 600 milliárd dollárt jelent. Magyarország éves költségvetésének tizenötszörösét.

Buffett listája

Warren Buffett már 1986-ban elhíresült arról a kijelentéséről, hogy a gyermekeinek elég néhány százezer dollár örökség, azután a saját lábukra kell állniuk. Úgy tűnik, a milliárdos komolyan gondolta a tervét, 47 milliárd dolláros vagyonából az utóbbi négy évben 6,4 milliárd dollárt költött jótékony célra, és tervbe vette, hogy vagyona 99 százaléka hasonló sorsra jut. Bill és Melinda Gates minden idejüket a jótékonysági alapítványukra áldozzák, a Forbes szerint Gates összesen 28 milliárd dollárt adott jótékony célokra, ennek nagy részét az alapítványán keresztül juttatta el az éhezés és a betegség elleni globális harc támogatására.


A két ötletgazda alapvetően a Forbes listája alapján indult volna el felkutatni a milliárdosokat, de mint mondják, a lista pontatlan. Átfutva a neveket Warren Buffett egyből megjegyezte, hogy ismer néhány részvényest, akinek rajta kellene lenni a listán, de nincsenek ott.



A lista egyébként számos bőkezű milliárdost tartalmaz, Soros György 7,2 milliárd dollárt, Gordon Moore, az Intel egykori vezetője összesen 6,8 milliárd dollárt, Eli Broad kétmilliárd dollárt, James Stowers 1,9 milliárd dollárt adakozott eddig, ám ha a nagy összegeket felajánlóktól eltekintünk, alig találunk filantróp érzületűeket a leggazdagabbak között. 2007-ben például 11 milliárd dollár adomány gyűlt össze a milliárdosoktól, ami ugyan bizakodásra adhatna okot, ha nem tartalmazna néhány igen vastagon fogó tollal írt csekket is.


A világ 793 milliárdosa közül csak 14-en kerültek fel a Forbes által készített milliárd dolláros adakozók listájára. A korábban a bankszakmában meggazdagodott, mára rengeteg pénzt veszített Herbert Sandler, aki ugyancsak sokat adakozott jótékony célokra, így nyilatkozott erről: "meg vagyok lepve, hogy nincsenek többen. Szégyen, hogy nincsenek többen."

A terv valódi arca

Láthatjuk, hogy óriási a szakadék a jelenlegi állapot, és a Gates-Buffett páros által megálmodott 50 százalékos terv között. Melinda Gates ötlete volt, hogy a vacsorákra meghívják a milliárdosok feleségét is, mint mondta, noha a férj keresi a pénzt, a feleségnek is fontos szerepe van az elköltésében.

Még így sem valószínű, hogy akár a milliárdosok többsége rávehető az adakozásra. Melinda Gates szerint a gazdagok nem szeretnek gondolni az elmúlásra, Buffett szerint inkább várnak a kilencven éves korukig, amíg megírják a végrendeletüket. Szerintük már az is nagy eredmény lenne, ha négy-öt év múlva a milliárdosok jelentős része elkötelezné magát.

De vajon mennyit érne ez? Az Egyesült Államok évente 300 milliárd dollárt fordít jótékony célokra, ennek az összegnek a begyűjtése a projekt felső határa lehet, és ez a summa nem egyetlen év alatt, sőt akár harminc-negyven éves távlatban realizálódik az alapítványoknál. Akinek ugyanis a vagyona vállalatokban nyugszik, nem szívesen adja el a profitot termelő céget az adomány miatt, és ez nem is lenne logikus. Inkább termeljen minél több nyereséget a vállalat, hogy aztán még nagyobb legyen a jótékony célra fordított összeg - és a hátrahagyott örökség.

A valódi cél inkább egy öngerjesztő folyamat beindítása lehet, átesni egy olyan holtponton, amikor már nincs szükség a beavatkozásra, és a filantróp mozgalom magától terjed, a vagyoni listán egyre lejjebb, egyre alsóbb régiókba. Mert 600 milliárd dollár sok pénz, de az Egyesült Államok lakosságára vetítve ez alig kétezer dollár, 450 ezer forintot jelent. Negyven év alatt ez havonta ezer forint jótékonykodást jelentene, ha mindenki dobna a kalapba.

Andrew Carnegie skót születésű egyesült államokbeli milliárdos, aki korának egyik legnagyobb adakozójának számított, különös módon fogalmazta meg hitvallását. Az életét három fő szakaszra osztotta. Az elsőben kell szerinte a legtöbb tudást kell felszívni, a másodikban a legtöbb pénzt megkeresni, a harmadikban pedig mindezt szétosztani érdemlegesebb célokra. Bill Gates és Warren Buffett pedig reméli, hogy egyre többen teszik magukévá ezt a gondolatot.

 

 

 

4 komment