Minden olyan nap, amelyen nem iszunk egy-két pohár bort, veszélyezteti az egészségünket. Ez a mondat nem egy borászati cég reklámkampányában hangzott el, hanem egy nemzetközi orvoskongresszuson, Curtis Ellison epidemiológus professzor szájából.

Az utóbbi évtizedekben több tudományos vizsgálat is alátámasztotta, hogy a mértékletes borfogyasztás nemhogy káros az egészségre, hanem kifejezetten növeli a hosszú élet esélyét. Egy dán felmérés szerint például napi egy-két pohár bor akár 60 százalékkal is csökkentheti a szívinfarktus rizikófaktorát. De minek köszönheti a bor e jótékony hatását?

Mi van a borban?

A bor 80-85 százalékban vízből áll, a fennmaradó rész főként alkoholból és cukorból tevődik össze.  Hogy ez utóbbi két alkotóelem milyen arányban van jelen a borban, az számtalan tényezőtől  függ: a szőlőfajtától, az évjárattól, az éghajlati tényezőktől, a művelésmódtól, a szüreti időpont megválasztásától. A cukor fruktóz és glükóz formájában van jelen a borban, literenként 2-től akár 80 grammig.


Az alkoholon és a cukron kívül a különféle savak (bor-, alma-, tejsav) játszanak még fontos szerepet a bor aromájának kialakulásában, nekik köszönhető a friss, gyümölcsös íz. A többi összetevő már csak nyomokban fordul elő, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lenne kimutatható élettani hatásuk. Ilyenek az úgynevezett mikrotápanyagok, mint például a kálium, a magnézium, a B és C-vitamin, vagy az olyan nyomelemek, mint a polifenolok, amelyek kis mennyiségben minden növényben előfordulnak.

A szőlő héjában elsősorban a flavonoidok csoportjához tartozó polifenolok találhatók, amelyek a gombák és a paraziták támadásától, valamint az oxigén káros reakcióitól védik a gyümölcsöt. Természetes antioxidánsokkal látják el a növényt, és megakadályozzák a túl korai elöregedését.

Ugyanilyen jótékony hatást gyakorolnak az emberre is, amennyiben megakadályozzák azoknak a káros oxigénreakcióknak a létrejöttét, amelyek komoly szerepet játszanak a rákos megbetegedések, a szívkoszorúér problémák és az öregedési folyamatok kialakulásában.

A flavonoidok egyébként csak akkor tudják pozitív hatásukat kifejteni, ha kellő mennyiségű E-vitamint találnak a szervezetünkben, ami a mediterrán konyhán élők számára nem probléma: az olívaolaj, a hal és a zöldségek bőséges E-vitamin forrásnak számítanak.

A francia paradoxon

Még egy fontos "borrészecskét" érdemes megemlítenünk, az úgynevezett rezveratrolt, amely főszerepet játszott a 80-as években felfedezett "francia paradoxon" értelmezésében.

Francia paradoxonnak azt az első pillantásra érthetetlen jelenséget nevezik, hogy miközben a francia népesség körében ugyanolyan drasztikusan emelkedett a vér koleszterinszintje, mint például nálunk, a szívinfarktus következtében elhalálozottak aránya mégis csak ötöde volt az itthoninak. Márpedig a tudósok bizonyosak voltak benne, hogy a koleszterin mennyiségével arányosan nő a szívinfarktusos halálesetek száma. Ez a tétel minden fejlett iparral rendelkező országra igaz volt, kivéve Franciaországot. Hamarosan kiderítették, hogy az ellentmondás magyarázata a franciák rendszeres borfogyasztásában rejlik.


Felfedezték a dél-európai borokban található rezveratrolt, majd számos állatkísérlettel és klinikai vizsgálattal igazolták, hogy ez az anyag több mint 80 százalékkal csökkenti a szívinfarktus előfordulásának esélyét, mégpedig oly módon, hogy megtanítja a szívet elviselni az infarktust kiváltó oxigénhiányos állapotot.

Egészséges táplálkozás

Az alkoholfogyasztás ellenzői viszont azzal érvelnek, hogy helyesebb volna az infarktust nem borfogyasztással, hanem egészséges táplálkozással megelőzni. A kutatások szerint azonban ez a módszer korántsem olyan hatásos, mint a napi egy-két pohár bor, arról nem is beszélve, hogy mind a mai napig folyamatosan vita tárgya, mit is értsünk pontosan egészséges táplálkozáson.

A Harvard egyetemen 100 ezer nő és 50 ezer férfi bevonásával végeztek vizsgálatokat az (amerikai értelemben vett) egészséges táplálkozás és a várható élettartam viszonylatával kapcsolatban, ami a legjelentősebb kutatásnak számít e témakörben. Az eredmények olvastán a táplálkozási tanácsadók valószínűleg nem érezhették túl jól magukat. Az derült ki ugyanis, hogy a nők esetében semmilyen szignifikáns különbség nem mutatkozott a táplálkozásukra maximálisan odafigyelő és az "azt eszem, ami jól esik" típusú fogyasztók között. Mindkét csoportban ugyanannyi volt az infarktusban, rákban vagy egyéb betegségben elhalálozók aránya. Érdekes módon az egészségesen táplálkozó férfiak esetében sikerült némi pozitív hatást felfedezni.


A tanulmány szerzői ennek ellenére nem azt állítják, hogy tökéletesen mindegy, miként táplálkozunk. Úgy vélik, vizsgálataik elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy az elmúlt negyven évben helytelen kritériumok alapján határoztuk meg, mit nevezünk egészséges táplálkozásnak. Azt azonban mind a nőket, mind a férfiakat követő vizsgálat egybehangzóan megállapította, hogy a napi rendszerességű, mérsékelt borfogyasztás minden más befolyásoló tényezőtől függetlenül szignifikánsan csökkenti a szívinfarktus, és egyáltalán, a korai elhalálozás esélyét. Az tehát biztosnak tűnik, hogy az ésszerű mértékben fogyasztott alkohol az egészséges táplálkozás fontos alapeleme.

A rendelkezésünkre álló adatok alapján igaznak tűnik a kijelentés: "A rendszeres borfogyasztás egészségesebb, mint az alkalmankénti vagy a teljes absztinencia". A kérdés most már csak az: mit értünk ésszerű mennyiségen? Érdekes módon az amerikai és az európai kutatások jelentés eltérést mutatnak ez ügyben. Az amerikai vizsgálatok szerint már napi 12 gramm alkohol növeli a férfiak életben maradási esélyeit, míg Európában ugyanehhez kétszer-háromszor annyi dózist kell magunkhoz vennünk.

Vajon az amerikaiak szervezete másként működik, mint európai ivócimboráiké? Curtis Ellison, a fentebb már emlegetett bostoni epidemiológus professzor ennél egyszerűbb magyarázatot talál a különbségre. Szerinte ugyanis, ha alkoholfogyasztási szokásaikról van szó, honfitársai úgy füllentenek, mintha könyvből olvasnák. Ha azt állítják, napi egy pohárkát szürcsölnek el kedvenc borukból, gondolatban nyugodtan hozzátehetünk még egyet, vagy akár kettőt.

 

 

 

Szóljon hozzá!