A 2010-es XIV. Devils Motor Show-n az egyedi építésű kétkerekűek mellett a Millenárison ott sorakozott jó néhány négykerekű gépcsoda is. Mi a kerekek számától függetlenül tüzetesebben szemügyre vettük az alkotásokat, és meginterjúvoltunk néhány megszállott építőt.

A 2010-es Épített Motorok és Autók Találkozójának (EMAT) egyik szépsége, hogy a rendezvény egyben a motorépítő világbajnokság hivatalos állomása is volt, szakavatott nemzetközi zsűri értékelte az építők munkáit, akik közül a legjobb ott lehet majd a világbajnokságon. Nem csoda, hogy az indulók közül sokaknak sikerült az a bizonyos "nagy dobás", hiszen olyat alkottak, amitől tátva maradt a szánk.


Egy laikus számára a legszembetűnőbb a különleges szín és forma, ezért elsőként egy air brush-szakértőt kérdeztünk meg arról, milyen trendek figyelhetőek meg mostanában a motorosok körében. Művész - aki munkái elismeréseképpen miatt kapta ezt a nevet - elmondta, hogy a matt fényezés és a pin striping korszakát éljük, a motorokon tehát a krómozott alkatrészeké a főszerep, és nem a feltűnő színeké. De ha már valaki metálfényt kér, az alapszínt csak néhány vékony csíkkal spékelik meg, maximum egy-két finomabb mintát is rajzolnak ugyanezzel a technikával, mondjuk a tankra és a sárvédőre.

Hollywood hatása alatt

Hollywood még mindig hatással van a művészvilágra, és ez alól a motorépítő sem kivétel. A csarnokban találtunk egy plakátot, amin Johnny Depp puskát szegezett ránk, a kép alatt pedig az a motor állt, melyet az ő főszereplésével készült Public Enemy No. 1. című film ihletett.

És milyennek képzelte az építő, Görbe Sándor a két keréken guruló első számú közellenséget? Extrémnek, exkluzívnak, hiszen csak ez az egyetlen darab létezik belőle. Mivel a gonosz mindig a sötét oldalhoz tartozik, a színe csakis fekete lehetett, méghozzá matt, hogy a trendet is kövesse.

A Radical Garage építőmestere elárulta, hogy a motor a piacon kapható legjobb és legdrágább alkatrészekből készült, kerekét egy német cég kimondottan neki gyártja, még a vázat is kézzel készítette. Sándor szerint a hazai építők külföldi sikereinél mindig sokat nyom a latba, hogy manufakturálisan készítik a motorokat, ő is ennek köszönheti, hogy 2006-ban első magyarként kijutott a motorépítő VB-re, ahol negyedik helyezést ért el. Csak Harley Davidsonokkal foglalkozik, ezért 10 millió forintnál olcsóbb építése eddig nem nagyon volt.

Ha Hollywoodról esik szó, akkor Erdős Csaba neve nem kerülhető meg. Bevállalós kaszkadőrünk ugyanis megszállott motoros és dragster-őrült, nem egyszer láthattuk már mozifilmek hajmeresztő jeleneteiben, például a Szinglik éjszakájában, de ősszel a Diótörőben a főszereplő dublőrje lesz, a Razziában pedig Jean Renóé.

Most is egy dragster mellett álldogált, amely természetesen az ő keze munkája, 3 éven keresztül építette, az utolsó 5 hónapban napi 16-18 órát dolgozott Közép-Európa második leggyorsabb autó formájú erőgépén.

A világ leggyorsabb dragstere a gyorsulási verseny őshazájában, az Egyesült Államokban húz gumicsíkot az aszfalton, a 8 ezer lóerős klasszikus ék alakú autó végsebessége 402 méteren 340 km/h. Csaba matt fekete dragsterét már tesztelte, a 300 km/h felé tartó gyorsulást Kunmadarason mi is megtekinthetjük, sőt az anyósülésen a szerencséseket elviszi egy körre.

Mivel Európában összesen csak 4 dragster van, értékük eszmei, azonban azt megtudtuk, hogy egyetlen gyorsulás alatt ezek az autók körülbelül 4 millió forintot emésztenek fel, hiszen költséges az üzemanyag (közel félmillió forint) és a két hátsó gumi cseréje is (ez 300 ezer forint), a motor karbantartásáról nem is beszélve.

Keleti csoda új köntösben

A Gigamachine idén is nagyot alkotott, de ezt már megszokhattuk tőlük. Mondhatnánk azt is, hogy a név kötelez. Drága játékszereket készítenek, amelyekben az egészséges exhibicionizmust ötvözik az exkluzivitással, és a motor tulajdonosától se tagadják meg az alkotás örömét, hiszen az folyamatosan részt vesz a munkában, a tervezésben és a kivitelezésben is.

Az így született "közös gyerekek" pedig általában feltűnőek, és erőtől duzzadnak. A csapat vezetőjétől, Sütitől megtudtuk, hogy a tulajdonosoknak bizony néha vannak olyan kívánságaik, amik nehezen kivitelezhetőek, például egy vad sportmotorból nem lehet elkészíteni az Easy Rider című kultuszmozi főszereplőjének, Peter Fondának a chopperét.

Nagy kihívások azonban mindig vannak, legutóbbi éppen az volt, amikor egy amerikai moziba - az alkotók a Gyűrűk Ura filmet forgatták előtte - 6 darab századfordulós gőzgép-imitációt kellett két kerékre megálmodniuk.


A Devils motorépítő versenyen 3 géppel indultak, amiből kettő díjat is kapott. Az egyik egy pengéket ábrázoló alkotás, amelynek tulajdonosa egyébként vadászkéstervezéssel foglalkozik. A hátsó villa kardra emlékeztet, míg a felni is penge alakú motívumokkal tűzdelt. A másik díjazott egy egészen friss építésük, amelyen a minőségi kézimunkát úgy hangsúlyozták, hogy nem fényezték le a motort, a lényeg a vonalakon és a fekete-ezüst játékán volt.

A HD és a japán motorok uralta vidéken üde színfolt volt a Simson chopper, a keleti blokk vívmánya új köntösben. Müller Zsolttól származott az ötlet, amely egy pedálos Simsonnak megadta az esélyt, hogy díjnyertes chopperré alakuljon át, sőt a dél-dakotai világbajnokságra is kijusson.

A Mücechoppers-nél nem ritkák a megdöbbentő agyszülemények, a motorépítő EB-n például egy olyan bike-ot indított el Zsolt, amelyet egy bolhapiacon vásárolt sótartó ihletett. A "Sóbike" méltó utódja a Simson, aminek csak a blokkja származik a keleti csodából, első lámpája és farokidomja például egy HD sárvédőből készült.


Csúcssebessége 40 km/h, ám mivel a motorépítő versenyeken nem a gyorsaság a lényeg, januárban Veronában már övé lett a Best Vintage (Legjobb Klasszikus) cím, és itt, a Devils rangadón is bekerült a legjobb alkotások közé. Gazdája Floridában várja, hogy a nyergébe ülhessen.

Utcai harcosok kettő és négy keréken

A choppereken kívül azért voltak más, egyedi formába öntött gépek is, úgy mint a sportos vonalvezetésű streetfighterek. Az "utcai harcosok" fürgék, jól kezelhetőek és brutális külsejükről lehet őket felismerni. A látvány mellett azonban a jól motorozhatóság is lényeges, tudtuk meg Varga Sándortól, a Motorpark Cycles építőjétől.

Egy karambolban "megfáradt" Kawasaki ZZR 1100-es nyert új külsőt a kezei között, a motort leültették, tuningolták, a tankot kézzel kalapálták az új dizájnhoz, négy kipufogótölcsér tanúskodik az erőről és szolgáltatja a dubhártyaszaggató hangot, a lopakodó feelingről pedig a kevlárral borított fejidom gondoskodik.


A színválasztás ugyan visszafogott, grafitszürke, ezüst és arany, de a szolid külső senkit se tévesszen meg, hiszen 170 lóerő két keréken meglepetéseket okozhat. A motoros közönség éhes az újításokra, három évvel ezelőtt Sándor a Best Dragster kategóriában csinált egy nagy dobást, elsőként alakított át egy Hayabusát félkarúra, megnyerve ezzel a kategória díjat a show-n.

Bár a kétkerekűekből volt túlsúly a show-n, szép számmal voltak autók is, méghozzá hot roadok. A Devils-esek a Rusty Rodders Car Clubbal közösen szervezték az eseményt, a motorépítés mellett helyet adva az autóépítésnek is. Az első magyar hot road klub elnökével, Frankie-vel ennek a műfajnak a szépségeiről beszélgettünk.


Megtudtuk, hogy hot roadnak az 1949 előtti autókat nevezik, amikor egy-egy modellből akár 13 millió is készült világszerte. Mivel Magyarországon a keleti blokk vívmányai, a Varsavák, Skodák és Zilek voltak fellelhetők ekkoriban, ezek "maradványaiból" építenek dögös gépeket.

Az első HR bajnokság győztes alkotásának kasznija például egy Zil 157-esé, mely Frankie egyik kedvenc vonalvezetésű teherautója, és nem véletlenül emlékeztet az amerikai autók formájára, hiszen egy amerikai gépsoron készült. A közönség egyik kedvence mégsem orosz vagy csehszlovák csoda lett, hanem egy francia Citroen, ami olyan alacsonyra sikerült, hogy vigyázni kell, nehogy rálépjen az ember.

A külföldi hot road-építők 8-10 millióért raknak össze egyedi autókat, a magyarok ennél olcsóbbak, hiszen az alapanyag nem drága, a fő költséget a munka jelenti. A nagy vasaknál szintén divat a matt szín, de ennek a trendnek szöges ellentéte az egyik díjnyertes járgány, amely baba- és sötétkék színekben játszó Wartburg kabrió.

Nem feltétlenül a divatos stílusban elkészített járműveket tartják tehát a legnagyobb becsben. Az a fontos, hogy érthető legyen a koncepció, és egyértelmű legyen, hogy a különleges járművet nagy gondossággal, akár több hónapig készítették a már-már megszállott alkotók.

 

 

 

Szóljon hozzá!