Milyen lesz a borvilág tíz, tizenöt év múlva? Kik fogyasztanak több bort és milyen fajtákat keresnek? Nagyobb vagy kisebb lesz a felhajtás a borok körül? Összegyűjtöttük, mit válaszolhatunk a kérdésekre 2010-ben.

A termelők, akik az elmúlt évben a saját pénztárcájukon érezték a gazdasági válság hatását, valószínűleg a mostaninál jobb jövőt várnak 2010-től. Reakciójuk persze érthető volna, a kérdés azonban korántsem ilyen egyszerű. Természetesen nem lehet tévedhetetlenül megjósolni, kik lesznek az elkövetkező évtized nyertesei vagy vesztesei a borszakmában, egy dologban azonban csaknem minden szakértő egyetért: a borvilág a közeljövőben alapvető változásokon fog átesni, és nemcsak a klímaváltozásnak és a technikai haladásnak köszönhetően.
 

Az első fontos változás a keresleti piacot érinti. A klasszikus európai piacokon az egy főre eső borfogyasztás hosszú évek óta folyamatosan csökken. A Vinexpo egyik legújabb kutatása szerint az elmúlt öt évben valamennyi tradicionális bortermelő országban drasztikusan zuhant a bor iránti fizetőképes érdeklődés. Franciaországban például 8,7, Spanyolországban 5,9 százalékkal kevesebb bort forgalmaztak, mint korábban, és 2012-ig további 2-3 százalékos csökkenést prognosztizálnak.

Ugyanakkor a tanulmány azzal számol, hogy más országokban, elsősorban a tengerentúlon és Ázsiában, jelentősen emelkedni fog a borfogyasztás, az USA-ban mintegy 12, Oroszországban 24,5, Kínában pedig 36,7 százalékkal.


Végeredményben ez azt jelenti, hogy a borvilág súlypontja Európáról más területekre tevődik át. Nem a hagyományosan borkedvelő franciák, olaszok, spanyolok, németek ízlése, nem a párizsi, londoni, római éttermek kínálata fogja eldönteni, hogy mely borok igazán keresettek, hanem az olyan megapoliszok, mint Moszkva, Mumbai vagy Peking (legfőképpen pedig "Sangkong“, ahogy üzleti körökben manapság a két testvérvárost, Sanghajt és Hongkongot nevezik) határozzák majd meg a borpiaci folyamatokat.

Ezekben a városokban már most is másfajta trendek érvényesülnek. Főként Sanghajban és az indiai Mumbaiban már nem elsősorban a gazdasági elitet képviselő férfiak határozzák meg a fogyasztást, hanem egyre nagyobb számban azok a fiatal, sikeres nők, akik menedzserként, üzletasszonyként, művészekként, divatteremtőként tevékenykednek, és akik az utóbbi időben fedezték fel maguknak a bort.

Horst Opaschowski, hamburgi jövőkutató szerint 2030-ig világszerte 30 százalékra emelkedik a nők aránya a vezető pozíciókban (a jelenlegi 10 százalékról). A jövő borvilága ezek szerint tehát sokkal nőiesebb lesz, mint a mai, és nemcsak azért, mert egyre több női borásszal, sommeliere-vel és borkereskedővel találkozhatunk majd, hanem mert egyre több nő válik borfogyasztóvá.


A világszerte elismert amerikai borkritikus, Robert Parker az év elején egy svájci lapnak nyilatkozott a bor jövőjéről, az új évtizedben várható fejlődési irányokról, a bor világpiaci helyzetéről. Elsődleges problémaként azt említette, hogy jelenleg a borpiacon sokkal nagyobb a kínálat, mint a kereslet. Ráadásul a fogyasztók nem elég tájékozottak, keveset tudnak a különböző régiók sajátosságairól és termékeiről, azaz nem vásárolnak eléggé öntudatosan.

Ennek ellenére Parker szerint a világgazdasági válság ez idáig viszonylag kesztyűs kézzel bánt a borszakmával, kevés fúzióról, fizetésképtelenné vált cégről, drámai nyereségcsökkenésről hallhattunk ezen a területen.

Hogy az európai borok eladása folyamatosan csökken, az nem elsősorban a válsággal függ össze, hanem ennél összetettebb okokra vezethető vissza. Parker úgy véli, hogy az európai kormányzatok olyan politikát folytatnak, amely az alkoholfogyasztás ellen irányul.

Másrészt a bor az új generációk számára túlságosan elit dolognak számít, nemcsak azért, mert meglehetősen drága, hanem mert bonyolult, tanulást, hozzáértést igénylő élvezeti cikk.

A sors iróniája, mondja Parker, hogy éppen az évszázados borkultúrával rendelkező Európának kell leginkább megküzdenie a közeljövőben bekövetkező változásokkal. A legfőbb tendencia véleménye szerint továbbra is a választék bővülése marad. Egyre nagyobb szerepet kapnak a spanyol és olasz autochton fajták, ugyanakkor az ázsiai borkészítés fellendülése megállíthatatlan jelenség.


Nagy szerepe lesz a médiának abban, hogy a fogyasztók kellőképpen eligazodhassanak a bővülő, egyre jobb minőséget produkáló kínálatban. Robert Parker véleménye szerint csak azok a termelők kerülhetnek ki győztesen a növekvő versenyhelyzetből, akik hatékony módszerekkel tudják meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy érdemes a termékeiket megvásárolniuk.

Nagyon fontos lesz az interneten való megjelenés, ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektetni a fogyasztók "nevelésére" is. A cégeknek borbemutatókon, borkóstolókon kell megismertetni és megszerettetni a nagyközönséggel termékeiket, illetve felkelteni bennük a borkultúra iránti igényt.

Mario Scheuermann, német borszakértő tíz pontba gyűjtötte azokat a tendenciákat, amelyek a jelenlegi gazdasági, társadalmi és klimatikus helyzetből adódóan nagy valószínűséggel meghatározzák majd a közeljövő borvilágát.

Az ültetvények tovább terjeszkednek mind északi, mind déli irányban. A hagyományos borvidékek karaktere megváltozik.

A bor egyre nagyobb teret hódit a nők és az ázsiaiak körében.


Egyre több új, érdekes ország iratkozik fel a bor világtérképére, így pl. Brazília, Kína, India.

A klasszikus értelemben vett (bordeaux-i vagy más) csúcsborok az átlagos fogyasztó számára teljesen elérhetetlenné válnak.

A bor alapvetően egy életstílus részévé, kifejeződésévé válik.

Ugyanakkor ismét nagy jelentősége lesz a regionalitásnak. Nem iszunk meg "akárhonnan" származó bort.

A borászatban is nagyobb hangsúlyt kap az ökológiai, biodinamikus gazdálkodás.

A Rhone vidékének fajtái világszerte egyre keresettebbek, elterjedtebbek lesznek.

A rajnai rizling sosem volt trend, és a klímaváltozás végképp el fogja dönteni a sorsát.

A borfogyasztás sokkal kevésbé lesz ceremoniális, nem lesz körülötte akkora kulturális felhajtás, viszont több lesz benne az öröm és az élvezet.

 

 

 

1 komment