Pontosan senki sem tudja, hol készült az első sajt a világon, de korunkban mind a sajtgyártás, mind a sajtok fogyasztása terén Európa vezet. A sajtok élettani hatásai kiemelkedőek, Magyarország mégis az utolsók között kullog a fogyasztásában.

Tény azonban az is, hogy a sajtevés területén ugyancsak nagy eltérések vannak az Európai Unió országai között - írja a Food Today című szaklap.

Egy arab legenda szerint a sajt története a következő. Valaha egy pásztor az oldalára kötött kecskegyomorban vitte a tejet, de amikor szállítmányával megérkezett, a folyékony tej helyett valamiféle fehér morzsalékot szórt ki a különös edényből: ez volt az első sajt. A történet lehet, hogy igaz, de bizonyíthatóan a legrégibb sajtot olyan egyiptomi edényben találták, amelynek kora 2300 év körüli volt.


Elisabeth Rohner-Thielen a tejjel, tejtermékekkel kapcsolatos európai adatokat gyűjtötte össze. Az Eurostat kimutatása szerint az uniós országok közül a legtöbb tejet, tejből készült ételt Finnországban, Svédországban és Írországban fogyasztják, a legkevesebbet pedig a csehek, a magyarok, a litvánok isszák és eszik.

A sajt még külön fogásként is szerepel. Azt mindenki tudja, hogy a görög, a francia, a svájci és a dán konyha használja leggyakrabban a sajtot, önállóan vagy különböző ételek ízesítésére, díszítésére. Európában a legkevesebb sajtot Magyarországon és Írországban eszik, bármilyen formában.

Pedig sokak számára a sajt a legfőbb fehérjeforrás és a kalciumbevitel legfontosabb formája. Ezek különösen a növekedéshez, a csontok és a fogak kifejlődéséhez szükségesek. Egy gyufásdoboznyi kemény sajt a felnőtt ember fehérjeszükségletének egyötödét jelenti, a tizenévesek napi kalciumigényének pedig egyharmadát.

Az a kalcium, amely tejtermék formájában kerül szervezetünkbe, sokkal könnyebben beépül a szövetekbe, mint a növényi eredetű tápanyag. A sajtban sok vitamin is van, valamint olyan nélkülözhetetlen nyomelemek, mint a cink vagy a foszfor. Aki pedig kevesebb zsírt kíván megenni a korábbinál, az felváltva többféle sajtot fogyasszon.

A sajt előnyeivel szemben gyakran elhangzik, hogy sok benne a só, ami növelheti a vérnyomást. A só a sajt készítésekor alapvető védőanyag a baktériumok ellen. Sokfelé folynak vizsgálatok a kevesebb konyhasót tartalmazó sajtok előállítására, de egyelőre azt hangsúlyozzák, hogy a sajtokban lévő kalcium és kálium a nátrium hátrányait ellensúlyozza.

A legfontosabb mindazonáltal az, hogy a kedvező tápérték mellett a különböző sajtok igen ízesek, finomak - márpedig erre is szükségünk van.

 

 

 

Szóljon hozzá!