Az elektronikai szakkiállítások kínálata és a gyártók tájékoztatása alapján azt gondolhatjuk, hogy a harmadik dimenzió hamarosan az otthonok falára költözik. Sőt, már 3D-s tévécsatorna indulásáról is szó van, hatalmas a felhatás az új technológia körül. Csakhogy az átállásnak ára is van, nem is kicsi, így nézve a jövő nem is olyan egyértelmű.

A harmadik dimenzió nappalikba kerüléséért egy árat ma még biztos fizetnünk kell: mindenki kénytelen szemüvegben nézni az adást. Speciális szemüveg nélkül ugyanis semmilyen térérzetet nem kínálnak az új, kereskedelmi forgalomba szánt készülékek. Egyelőre csak a különleges állóképeket képesek egyes kijelzők puszta szemmel is három dimenziósként megjeleníteni.


Jelenleg úgy tűnik, hogy kétféle technológia kerül a boltokba, az aktív és passzív. Az előző kijelzője olcsóbb lesz, de működéséhez olyan (drága) szemüveg szükséges, amely szűri a felváltva, jobb és bal szemnek lejátszott képkockákat. Az így "megtévesztett" néző három dimenziós képet lát az akkumulátoros szemüveg segítségével.

A passzív technológia jobban hasonlít arra, amit a mozikban alkalmaznak: a polarizált, egyszerre adott képet a szemüveg lencséje osztja a két szemnek. Az ilyen tévé drágább, és képminősége sem biztos, hogy jobb a két technika avatott ismerői szerint. Ugyanakkor mindkét módszer jobb, mint azok a kezdeti kísérletek, amelyek miatt sokan még rosszul is lettek a képernyők és a mozivásznak előtt.
 
Így sokak szerint érdemes a szemüveg használatának gondolatához hozzászokni, rengeteg jel mutat arra, hogy a 3D tévé a közeljövő. Az idei CES bemutatóin kiderült, hogy minden nagy gyártó elkészült már a kereskedelmi forgalomba szánt készülékeivel. Sőt, 3D-s csatorna indulásáról is szólnak a hírek, a nagy lelkesedést többek között az Avatar sikerére alapozzák.

Európában a britek járnak az élen, rögbibajnokságuk lesz az első, amelyet 3D-ben közvetítenek majd. A meccseket mozikban is meg lehet majd tekinteni, hogy sokan élvezhessék az új élményt. Az új, drága kijelzőket várhatóan elsőként a nyilvános helyek, például pubok veszik majd meg, így a tévézés újra közösségi élmény lesz. A közeljövőben boltokba kerülő készülékek mintegy 400 ezer forintba kerülnek majd, természetesen szemüveggel együtt.

Nem a készülék ára az egyetlen, a keresletre negatívan befolyásoló tényező. Az is kérdés, hajlandó lesz-e mindenki szemüveget venni? Mihez kezdenek azok, akik "háttértévéznek", például újságolvasás közben sandítanak a képernyőre? Az ő kedvükért több készülék lesz a nappalikban?

Megveszi az új készüléket az is, aki nemrég vett óriási HD-tévét, az épp aktuális trendeknek megfelelően? És mi lesz azokkal, akik szédülnek az új kép láttán?

Nem lehetünk biztosak abban, hogy ez a közeljövőjövő, már csak azért sem, mert a mozik már harminc éve képesek lennének erre, mégsem álltak át az új dimenzióra. Nem lesz olcsó a felkészülés a tévék részéről sem: rengeteg új kamerára, teljes stábok átképzésére is szükség van ahhoz, hogy akár csak a sportmeccseket három dimenzióban közvetítsék.

Sok a kérdés az új technológiával kapcsolatban, amelyeket az átállásban érdekelt gyártók persze nem tesznek fel. Lehet, hogy a "szemüvegesek korszaka" csak átmeneti lesz, és igazi áttörést csak a puszta szemnek is térélményt nyújtó tévék hoznak. De ezekre még várni kell néhány évet.

 

 

 

Szóljon hozzá!