Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert a pálinka és a minőségi borok külföldi népszerűsítéséről, a lehetséges piacokról és a marketing célokra szánt összegekről kérdeztük. A legnagyobb konkurenciát az olcsó újvilági borok és az európai nemzetek tradicionális párlatai jelentik.

"Először itthon kellett létrehozni a magyar pálinkát ahhoz, hogy megjelenhessünk vele külföldön" - mondta a miniszter. "Amit azelőtt pálinkának neveztünk, azzal sem az itthoni, sem a nemzetközi piacra nem tudtunk volna kilépni.

Amikor megszületett a pálinkatörvény, és jogszabályba foglaltuk, hogy kizárólag a Magyarországon előállított, friss gyümölcsből készült párlatot nevezhetünk így, kizártunk ezzel egy sor olyan terméket, amely más eljárással készült. Csak így lehetett biztosítani, hogy állandó minőséget tudjunk produkálni."


A magyar pálinka be is váltotta a hozzá fűzött reményeket. Az itthoni égetettszesz-fogyasztás csökkent, pálinkából viszont egyre többet vásároltak. A nemzeti ital komoly sikereket ért el külföldön is, magyar pálinkafőzde lett Európa legjobbja a Destillata párlatversenyen.

Százmilliót költöttek a pálinka marketingjére

A célcsoport Európában is a társadalom közép- és felső rétege, a pálinka árfekvése a jó whiskyével esik egy kategóriába. A potenciális piacok között a miniszter Angliát, Svédországot, Franciaországot, Olaszországot említette, de szóba jöhet Oroszország, Szerbia és Horvátország is.

Mivel többek között olyan párlatkedvelő nemzetekről van szó, amelyek komoly hagyományokkal rendelkeznek saját tömény italaik területén, a verseny nem könnyű. A pálinkának mégis van esélye, mégpedig azért, mert szemben a többi párlattal, tisztán gyümölcsből készül, és ilyen kevés van a piacon.

2009-ben a kormány 100 millió forintot, a tavaly erre a célra szánt összeg kétszeresét szánta a pálinka promóciójára. Azért emelték meg ezt az összeget, mert az idei év a "pálinka éve" volt, a korábbinál több kampánnyal. Jövőre ismét csak 50 millió forint jut erre a célra. A hazai főzdék uniós és kormányzati pénzekből idén több mint hárommilliárd forintos támogatásra pályázhattak, hogy korszerű technológiával készíthessék a nemzetközi piacokon elvárt minőségű pálinkát.


A pálinka következő nagy "megmérettetése" január közepén lesz Berlinben, a legnagyobb európai élelmiszer-kiállításon, ahol Magyarország lesz a vendég. A rendezvényt nem a pálinka promóciójára szánt keretből támogatják, erre külön forrásokat különítettek el.

A minőségi bornak lehet esélye

Magyarországon 3,5 millió hektoliter bor készül, ebből átlagosan 700 ezer hektolitert exportálunk, és ez a válság hatására sem esett vissza jelentősen. Igazán azonban csak a minőségi borok értékesítésére van esélyünk. Ez nem azt jelenti, hogy az olcsóbb értékesítési kategóriába tartozó asztali borok terjesztése bizonyos országokban nem lenne sikeres.

A pálinkával ellentétben nem speciális nemzeti italról van szó, óriási a verseny. Nehéz önmagunkat meghatározni a világpiacon. A borversenyeknek és a bemutatóknak köszönhetően a tokajin kívül a villányi, szekszárdi, soproni és az alföldi, somlói borok is ismertté válnak a boros szakma és az európai fogyasztók előtt. A fajtákat tekintve az aszú mellett egyre többen értékelik a Tokaj "száraz arcát" jelentő kiváló furmintokat, népszerű az olaszrizling, és bekerült a köztudatba a kadarka is.

 

 

 

Szóljon hozzá!