Abu Dzabi, az Egyesült Arab Emírségek legnagyobb tagállama feltételekkel ugyan, de támogatni fogja adósságproblémákkal küszködő kisebb társállamát, Dubajt, áll londoni elemzők hétvégi helyzetértékelésében. Ez azonban felvet némi kockázatot a befektetők részére.

A Perzsa-öböl mentén fekvő Dubaj a múlt héten sokkolta a piacokat azzal a bejelentéssel, hogy legnagyobb állami vállalatának, a holdingként működő Dubai Worldnek adóssághaladékot kért.

Az OPEC-tag Egyesült Arab Emírségek kitermelhető olajvagyona nagyságra az ötödik a világon, de ebből Dubajban viszonylag kevés van. Dubaj ezért az idegenforgalomra és adósságból fedezett, hatalmas értékű luxusingatlan-beruházásokra alapozta gazdaságának fejlesztését.


A Dubai World vállalatbirodalmába tartozó ingatlanfejlesztő cégek a világ pénzarisztokráciájának felső néhány ezrét célozták meg merész beruházásaikkal. A legnagyobb ilyen vállalkozás az a mesterséges szigetcsoport, amely a partok előtt, a tengerre épült. Ezeken a szigeteken lehet több millió dolláros luxusotthonokat vásárolni; a vevők listáján Hollywood legnagyobb sztárjainak és a legjobban fizetett futballcsillagoknak a nevei sorakoznak.

A pénzügyi válság miatt azonban a luxusingatlan-szektor forgalma is szinte elapadt, az építkezések leálltak, és a hitelből dolgozó fejlesztők gyakorlatilag egyik napról a másikra bevétel nélkül maradtak.

Csak a Dubai World adósságát különböző becslések 30 és 60 milliárd dollár közé teszik; Dubaj bruttó államadóssága 88 milliárd dollár, amelynek jelentős része a következő két-három évben esedékessé válik. Az emírség középtávú bruttó külső finanszírozási igénye londoni elemzők szerint 30 milliárd dollár.  

A fejlett ipari és a felzárkózó térséget egyaránt megrázó kezdeti piaci sokkot elsősorban az okozta, hogy a Dubai World adósságát a nemzetközi befektetői közösség "kvázi-szuverén" adósságnak - vagyis szinte államadósságnak - tekinti, és attól tart, hogy a cégnek kért törlesztési haladék a dubaji szuverén nem fizetővé válás előjátéka lehet.

Londoni elemzők azonban az ügy kipattanása óta higgadtságra intenek. Általános az a vélemény a Cityben, hogy Dubaj formális szuverén nem fizetővé válása erősen valószínűtlen, mert ezt sem Abu Dzabi - az Egyesült Arab Emírségek "fővárosa" és jegybankjának székhelye -, sem a jelentős dubaji befektetésekkel és kinnlevőségekkel bíró Szaúd-Arábia nem hagyná.

A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének hétvégi kommentárjában az áll, hogy a térségi pénzügyi hatóságok eddig elhangzott nyilatkozatai "meglehetősen bátorítók". A GS londoni szakértői szerint az Abu Dzabi-i illetékesek és különösen az emírségek jegybankjának eddigi megnyilvánulásaiból az a következtetés szűrhető le, hogy Abu Dzabi továbbra is elkötelezett Dubaj támogatása mellett, és a hatóságok készen állnak a szükséges lépések megtételére a rendszerszintű válság és a széleskörű nem fizetővé válás megelőzése végett.

Abu Dzabi máris igencsak aktív: Dubaj februárban indított 20 milliárd dolláros kötvénykibocsátási programjának első, 10 milliárd dolláros részletét a az Egyesült Arab Emírségek központi bankja jegyezte le - áll az elemzésben.  

A Goldman Sachs szerint azonban a Dubajnak nyújtandó pénzügyi mentőcsomaghoz minden bizonnyal feltételeket csatolnak, például előírhatják a potenciális fizetésképtelenségtől fenyegetett "kvázi-szuverén" adósok átalakítását, vagyonértékesítéssel, adósságátrendezéssel és akár felszámolási eljárásokkal. Ez a befektetőket is arra kényszerítheti, hogy részt vállaljanak a pénzügyi probléma rendezésének terheiből.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő szakértői, akik éppen a dubaji adósságválság kipattanásának másnapján tartottak szakkonferenciát Londonban a közép-kelet-európai bankrendszerek kilátásairól, megállapították: ami Dubajban történt, "fontos emlékeztető" arra, hogy a felzárkózó piacokon "továbbra is léteznek kockázatok", és az ilyen helyzetekben mindig vannak "reflexszerű (piaci) reakciók".

 

 

 

1 komment