Ebben talán a legnagyobb szakértő az egykori amerikai elnök apja, Joseph P. Kennedy lehetett. Az amerikai üzletember a nagy világválság hat éve alatt növelte vagyonát négyről 180 millióra. Az AskMen.com alapján tekintsük át, mit leshetünk el a példájából.

Sok milliomos állítja, hogy elmondja nekünk a meggazdagodás módját. De hiába figyelünk, hogy valami titkot lessünk el, általában arról beszélnek, hogy dolgozzon mindenki keményen, számolja a kiadásait, tűzzön ki célokat és hasonló általános tanácsokat hallunk. Ezekre a válaszunk általában ez: tudom, de sajnos nem megy.

A lényeget, azaz mibe és mikor fektessünk, senki nem árulja el nekünk. Aki tudja, befektet maga, és nem kockáztatja saját vagyonát a szerencsevadászok tömegének megtérülést csökkentő rajongásáért.


Vannak, akik 330 millió forintot is hajlandóak kiadni azért, hogy belső információkat halljanak Warren Buffettől egy vacsora keretében. De ami egyik milliomosnak beválik, nem biztos, hogy általános recept. Rupert Murdoch példáját alapul venni, és a Google kereső bojkottálásáért küzdeni egyetlen feltörekvő médiaszemélynek sem feltétlenül tanácsos.

Ami tehetünk, hogy megfigyeljük azokat, akik valamit jól csináltak. Joseph P. Kennedy, John F. Kennedy apja például ilyen. Vagyonának jelentős részét 1929 és 1935 között, a nagy világválság kellős közepén szerezte. Lássuk a pénz receptjét Kennedy-módra.

Minél többet tanulni fiatalkorban

Sokan már itt szívják a fogukat, a fiatalság sokunknak a háta mögött van már, így későn érhet a tanács. Semmi baj, valószínűleg úgysem először halljuk ezt a mondatot.

Noha nem biztos, hogy a siker kulcsa minden területen és minden országban visszavezethető a tanulás mennyiségére (ezzel foglalkozó anyagunkat itt olvashatja), Joseph P. Kennedy útja ez: bostoni előkészítő, Harvard egyetem, közben banki elemzői állás. A megszerzett tudással ő lett a legfiatalabb bankelnök az Egyesült Államokban.

Roosevelt elnök tudására és tapasztalatára hivatkozva később megtette az Értékpapír és Tőzsde Felügyelet (Securities and Exchange Commission) elnökének. Ugye, milyen egyszerűnek tűnik?

Erősítés az ingatlanpiacon

A mostani gazdasági válság egyik tanulsága az ingatlanok értékéhez, és az azokra felvett hitelekhez kötődik. Kennedy példája azt mutatja, hogy a válság közepén mindennél jobban megérheti ide fektetni.


Az üzletember megvizsgálta a kínálatban szereplő területek, házak értékét, és amiket nagymértékben (a válság miatti keresletcsökkenés miatt) alulértékeltnek ítélt meg, megvásárolta. Kennedy még 1929 előtt eladta a részvényei nagy részét, és pénzét nagyrészt az ingatlanpiacba fektette.

A kockázat megosztása

Persze nem jelenti, hogy minden pénzt az általunk ítélt legjobb befektetési formába kell fektetni. Kennedy az ingatlanokon kívül a szeszesital-kereskedelembe is beszállt. Nyilván úgy ítélte meg, hogy a elszegényedés közepén jobban fogynak majd az alkoholos italok.

Néhány hollywoodi stúdiót is újjászervezett, itt a pénzbeli hozamon kívül más előnyökre is szert tett: Gloria Swansonnal, az akkori filmcsillaggal tartott fenn szerelmi kapcsolatot.

Kéz kezet mos

Nem árt ismerni befolyásos embereket. Persze ez könnyebb volt Kennedynek, aki az első világháború alatt hajógyárat tartott fenn, így a harcok jövedelmezőségéből osztozókhoz közeli kapcsolat fűzte.

Kennedy politikai szerepléséről is ismertté vált később, többek között ő lett a hazája egyesült királyságbeli nagykövete.

Az időzítés a legfontosabb

Az üzletember állítólag azért vonta ki pénzét a tőzsdéről, mert egy cipőtisztító fiú tippet adott neki, mibe kellene fektetni. Arra a következtetésre jutott, hogy ez a piac túl populáris, túlértékelt.

Ez megegyezik Warren Buffet tanácsával is: "aggódj, ha mások habzsolnak, és habzsolj, ha mások aggódnak".

 

 

 

Szóljon hozzá!