A legnagyobb techguruk életét megvizsgálva azt látjuk, hogy sokan közülük nem fejezték be az egyetemet vagy főiskolát, ma mégis a legnagyobb profitot termelő cégeket vezetik. Az ő sorsukról és a magyar helyzetről beszélgettünk Bőle Györggyel, a HWSW lapigazgatójával.

Internetes fórumokon évek óta foglalkoznak Larry Ellison, az Oracle alapítójának 2000-ben a Yale Egyetemen mondott beszédével. Ebben Ellison azt állítja, hogy nem dicsőséges végzősöket lát a színpadról, hanem veszteseket, akik végül olyan embereknek fognak dolgozni, mint ő. Olyanoknak, akik nem végezték el az egyetemet, mégis dollármilliárdok felett rendelkeznek.

"Hogy mondhatok én ilyet, aki felhagyott a tanulmányaival, az Egyesült Államok egyik legnagyobb hírű oktatási intézményében? Mert én, Lawrence Ellison, a világ második leggazdagabb embere, otthagytam az egyetemet, ti viszont nem. Bill Gates, a világ leggazdagabb embere, otthagyta az egyetemet, ti viszont nem."


A beszéd, amiben Michael Dell és Paul Allen is szóba kerül, mint egész birodalmak felsőfokú képesítés nélküli vezetői, valójában nem hangzott el, csupán egy városi legenda, ami mégis felkeltheti a figyelmünk.

A tényszerű adatokat nézve mindenesetre valós információkat tartalmaz: érdemes körülnézni a félvezetők és nyomtatott áramkörök világában, hány óriáscég vezetőjének nincs felsőfokú képesítése. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a ma már milliárdos vagyonnal rendelkező emberek mikor és miért hagyták ott az egyetemet.

A hőskor

Azt bizonyára Larry Ellison sem gondolná, hogy bárki, aki az egyetemet otthagyva belevág egy ígéretes lehetőségbe, harminc év múlva egy McLaren F1-gyel autózik, saját repülőit vezeti, 100 millió dollárt utal át saját jótékonysági szervezetének és egy több mint 100 milliárd dollár értékű birodalom feje lesz. Ezek a sikertörténetek ugyanis az informatika hőskorában kezdődtek.

A 70-es években és a nyolcvanas évek elején, amikor Larry Ellison, Bill Gates, Steve Jobs vagy Michael Dell otthagyta az iskolát, az iparág hatalmas átalakuláson ment keresztül. A személyi számítógépek a hetvenes, az internet a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején indult hódító útjára, magával rántva és óriási vagyonhoz juttatva azokat, akik lehetőséget láttak benne. Akár akkorát, hogy az egyetemet is otthagyták emiatt.

Vállalati rendszerek

Larry Ellison jó eszű, de hanyag tanuló volt. Első iskoláját, az illinoisi egyetemet második évben hagyta ott, majd később a chicagói egyetemet is elkezdte, de az első év után ide sem járt be többet. Ellison apja kétségbeesett, hogy a fia láthatóan nem jut semmire, de azt nem tudta, hogy Chicagóban már elsajátította a számítógépek programozásának alapjait.

Ezután a kaliforniai Berkeley-be költözött, ahol - mint számos multimilliomos egykor - pénz és kilátások nélkül vándorolt egyik munkahelyről a másikra. Kiugrási lehetőségként az Ampex nevű cég adódott, ahol már mint programozó helyezkedett el. Később két itteni kollégájával saját üzletbe fogtak. A CIA-nek is készítettek adatbázis-kezelő rendszert, amit Oracle-nek neveztek el, innen ered a későbbi saját vállalkozás neve.

Az Oracle ma már a világ egyik vezető üzleti szoftvergyártója, a vállalat piaci értéke 100 milliárd dollár feletti.

Személyi számítógép

Larry Ellison barátja, Steve Jobs is korán, az első szemeszter alatt került ki a főiskoláról, ahová egyébként még további 18 hónapig bejárt. Barátjával, Steve Wozniakkal az akkor még nagyjából mindenkinek ismeretlen eszköz, a személyi számítógép megalkotásán és értékesítésén dolgoztak együtt.

Steve Jobs - Larry Ellisonnal ellentétben - valóban tartott egy beszédet a stanfordi egyetem végzőseinek 2005-ben, amiben elmondja, mi késztette a főiskola elhagyására. "Azon kaptam magam, hogy azt a pénzt költöm el, amit a szüleim egész életükön át spóroltak, így aztán úgy döntöttem, nem fejezem be az iskolát. Akkor magam is megijedtem ettől a gondolattól, de visszatekintve ez volt az egyik legjobb döntésem életemben."

Steve Jobs elmondta, nem kellett bejárnia azokra az órákra, amik nem érdekelték, viszont sűrűn látogatta azokat, amikben fantáziát látott. Mint elmondta, a Macintosh számítógépek kialakításában nagy szerepe volt a kalligráfiai kurzusoknak, amiket lebilincselőnek tartott.

A másik Steve

Steve Wozniak is az Apple vállalat megalapítása miatt hagyta ott a kaliforniai egyetemet. Ő azonban később visszatért, és befejezte tanulmányait, miközben Jobs az addigra óriásira nőtt cég ügyeit próbálta kézben tartani. Wozniak 1987-ben végleg otthagyta az Apple-t, ennek ellenére máig kapja fizetését a vállalattól.

Mára az Apple egy számítógépeket, elektronikai eszközöket és szoftvereket gyártó vállalat, amelynek piaci értéke eléri a 127 milliárd dollárt.

Operációs rendszer

"30 éve várok erre, hogy kimondjam. Apa, mindig is mondtam neked, hogy visszajövök és megszerzem a diplomámat" - mondta Bill Gates a Harvardon, ahol anélkül tarthatott beszédet a végzősöknek, hogy valaha diplomát kapott volna az intézményben. Jó lenne végre beírni egy főiskolai diplomát az önéletrajzomba - tette hozzá a Microsoft vezérigazgatója, amire általános derültség volt a válasz.


A "Harvard legsikeresebb bukott diákjának" munkáját talán senkinek sem kell bemutatni: a számítógépek többségén a Windows operációs rendszer fut. A Microsoft azóta már nyugdíjba vonult elnöke ma már jótékonysági szervezetének áldozza az idejét.

Azonban 1973-ban, amikor a főiskolára került, nem volt pontos elképzelése arról, mit is akar tanulni az átlag feletti intelligenciával megáldott Gates. Megismerte Steve Ballmert (aki a Microsoft jelenlegi elnöke), valamint más számítógépes tervezéssel foglalkozó diákokat, akikkel az Altair 8800 elnevezésű legendás számítógépére írtak meg egy Basic-fordítót, ezzel nevet szereztek maguknak az informatikai világban. Nagy sikerüket azonban inkább az IBM-mel kötött megállapodásuknak köszönhetően érték el.

A megállapodás azért is érdekes, mert miközben megkezdték a DOS eladásával kapcsolatos tárgyalásokat az óriáscéggel, még semmiféle operációs rendszer nem volt a kezükben, ezt később vásárolták meg egy programozótól.

Tömegtermelés

Michael Dell a róla elnevezett számítógépgyártó óriásvállalat vezetője, vagyona eléri a 12,3 milliárd dollárt a Forbes kimutatása szerint. Az iparág egyik meghatározó szereplője ugyan az előző személyekhez képest később csatlakozott be az informatikai forradalom világába, de már korán, 19 évesen saját vállalkozást indított.

Ekkor, vagyis 1984-ben Dell a PC's Limited nevű cége miatt hagyta ott a houstoni főiskolát. A saját szobájában induló vállalat később Dell Computer Corporation néven vált ismertté, ami kisebb szerencsétlenségek mellett (mint a kilencvenes évek elején kiadott hibás laptopszéria, ami könnyen tüzet fogott) tartotta a lépést a versenytársakkal.

A Dell Inc. mára egy évente 61 milliárd dolláros bevételt termelő számítógépgyártóvá nőtte ki magát.

Steve Jobs, az Apple alapítója ugyan korábban többször támadta a céget, kijelentve, hogy a Dell gépei "innovációt nélkülöző bézsszínű dobozok", a Dell a széles termékpalettával a vásárlók nagy részét meg tudta szólítani.

 

 

 

Szóljon hozzá!