Trinidad és Tobago egy karneválokat kedvelő karibi szigetcsoport, ahol az indiai és az afrikai gasztronómiai tradíciók egzotikus alapanyagokkal és különleges fűszerekkel keverednek. A Lucullus Baráti Társaság egy nyolcfogásos, az egzotikus ország ízeire komponált ételsort állított össze a budapesti Maharaja indiai étteremben. Megkóstoltuk a cápacurryt és a házi készítésű, ladyfingernek (női ujjnak) is nevezett okrát is.

Turóczi Gábor, a Lucullus Baráti Társaság elnöke a karibi országban tett utazása után ismét valamilyen rendhagyó kulináris projektbe fogott, mégpedig nem kevesebbet vállalt, mint hogy Magyarországon is rekonstruál egy tradicionális (és igen csípős), Trinidad és Tobagó-i menüt. (Korábban végiglovagolta és -kóstolta Mongóliát, és paprikás csirkét főzött a világ különböző pontjain)  

Mit esznek Trinidad és Tobagóban?

Trinidad és Tobagót 40 százalékban indiaiak, 40 százalékban afrikaiak lakják, ezenkívül kínaiak és arabok is élnek a karibi országban, ahol nemrég ért véget az egy hónapos karneváli szezon. Az ország konyhájára az ősi, nyugat-indiai gasztronómia volt a legnagyobb hatással, meglehetősen csípős ízekkel, egzotikus hozzávalókkal, de kevés spanyol-karibi, illetve afrikai behatást is érezni az ételeken.



Turóczi Gábor a Maharaja étterem tulajdonosával, Jham Kulvinder Singh-gel együtt mutatta be azokat a hozzávalókat és a fűszereket, amelyekkel a menüben is találkozunk. Háromféle curry fűszerkeveréket kóstoltunk meg (Turban, Madras, Chief), és kiderült, hogy a curry egyáltalán nem sárga, hanem a keverékhez adott több-kevesebb kurkumának köszönheti ezt a színt. Ezután a sötétbarna, keserű Almchar Masala és Ground Masala fűszerkeverékek következtek. Az ételben lesz pörkölt jeera is, ami nem más, mint indiai kömény.

A shadon beni egy petrezselyemből, kakukkfűből, csiliből és azonosíthatatlan zöldfűszerekből álló szósz alkotóeleme, amelynek aromája semmilyen korábban tapasztalt ízre nem emlékeztet. Akik könnyedén tolerálják az erős pistát, azoknak gyerekjáték a shadon beni kóstolása, de ez csak a hígabb változatra igaz. A shadon beni chutney ennél jóval koncentráltabb és csípősebb, igazi kihívás.



És akinek ez még nem volt elég, bevállalhatta az étteremben kevert Pepino nevű, paprikából, lime-ból, fokhagymából, mangóból készült csiliszószt is, amely egy csapásra eltüntette a tavaszi megfázásos járványt okozó bacilusainkat. Természetesen ez is hígított változat volt, az eredeti szószból egy üveg elég lenne egy hadseregnek.

A legjellemzőbb alapanyagok közé tartozik a hagyományos és a kínai kókuszdió, az okra (bámia), amelyet ladyfingernek (női ujjnak) is neveznek az alakja miatt, illetve a kalulu, ami a spenótra és az útilapura egyaránt emlékeztető ízletes levél. Főként reggelire fogyasztják, íze pótolhatatlan, a hazai spenót kaluluként való elkészítésére vonatkozó kísérletek sorban kudarcba fulladtak, mondta Turóczi Gábor.



Teljesen hétköznapi hozzávalónak számít a többféle mangó, a citrom, a méregzöld mandarin, a lime, a papaya és a manióka is, és olyan állatok is a tányérra kerülnek, mint a vízidisznó, a tatu vagy oposszum.

Egy tipikus Trinidad és Tobagó-i ételbe shadon beni, valamilyen curry, fokhagyma és só kerül, és máris garantált a máshol igen szokatlan ízorgia.

Az alapanyagok beszerzése nem volt túl egyszerű. A hozzávalók egy részét itthon is meg lehet vásárolni, de sokszor nagyon drágán és nem túl jó minőségben, ráadásul itthon más íze van a kókuszdiónak és a banánnak is. Nagy szerepe volt a beszerzésben Turóczi Gábor Trinidad és Tobagó-i házigazdájának is, aki csomagokat küldött, többé-kevésbé a kért mennyiségű és összetételű alapanyagokkal.

 

 

 

Szóljon hozzá!