Ha elmerülünk a pálinka világában, egyre több árnyalatát ismerjük meg. Ahány gyümölcs, annyi íz, ahány főzde, annyi stílus. A pálinka világát feltérképező sorozatunk most következő fejezetében az alma kerül reflektorfénybe.
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindent tudunk az almáról, hiszen annyira ősi gyümölcsről van szó, hogy állítólag már Éva is ezzel a gyümölccsel kísértette Ádámot.
Ebből a gyümölcsből fogyasztjuk a legtöbbet, fejenként évi mintegy 22-25 kg-ot. Nem csak azért szeretjük, mert finom és ízletes, hanem mert rendkívül egészséges is.
Legismertebb összetevője a C-vitamin, amiből a legnagyobb mennyiség a héjban található, emellett fontos nyomelemeket és vitaminokat is tartalmaz. A C-vitamin tartalom egyébként a gyümölcs érésével csökken, vagyis minél savanyúbb az alma, annál több benne a vitamin. Az alma ezenkívül serkenti az emésztést és elősegíti a táplálék felszívódását.
|
| A gyümölcs ilyen formában is segíti az emésztést |
A malus domestica, az almafa a rózsafélék családjába tartozik, még a virága is ehető. Közel harminc fajtája terem idehaza, amelyek közül a legismertebbek: Jonathan, Golden delicious, Idared, Mutsu, Gloster, Húsvéti rozmaring, Téli arany parmen, Batul, Parker pepin, Nemes sóvári, Téli fehér kálvil.
Általában az almát is a hungarikumok között tartjuk számon, pedig hazája elsősorban Ázsia, Japán és Észak-Amerika. A történelem során gyorsan elterjedt a glóbusz mérsékelt klímájú területein. Ma a világ almatermésének a felét Európa adja, Magyarország pedig még csak nem is tartozik az élbolyba.
Óriási mennyiségeket termel az USA, Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Afrika. Magyarországon szinte minden zugban jól megterem az alma, fő termőtájai azonban Szabolcs-Szatmár, Bács-Kiskun, Pest és Zala megyében találhatók.
Kóstolási tapasztalatok
Lehet, hogy a gyümölcsök közül az alma volt az első, amelyből pálinkát főztek. A csideralmákat például a középkorban eleve szesznyerés céljából termesztették, olvashatjuk Surányi Dezső "Kerti növények regénye" című munkájában.
|
| Nem felejtik a származásukat |
Az almapálinka manapság nem olyan divatos, ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy nem elég harsány. Sem az illata, sem az íze nem olyan karakteres, mint például egy sárgabaracké vagy málnáé.
Ezért érlelik leggyakrabban hordóban, mert így nem csak színt, de markánsabb illatot és ízt is kap az amúgy visszafogott aromákkal rendelkező párlat.
Az érlelt almapálinkában van valami konyakos jelleg, amely hagyja élni a gyümölcsöt, de alapvetően az érlelési aromák dominanciája számít.
Következzenek tehát a teszteredmények, amelyet csupán hétköznapi, nem pedig profi pálinkaítészként végeztünk el. Nem tükröz mást, csak egy fogyasztói kör véleményét.
Csakis arra törekedtünk, hogy megtaláljuk az adott gyümölcsöt, gyümölcsösséget a pálinkában. Amit keresünk: fajtajelleg, karakter, tipikus aromavilág. Az itt felállított sorrend ennek fényében színtisztán szubjektív, nem rangsor, nem hivatalos besorolás, pusztán egyfajta tetszési index, amely ízléstől függően variálható.