A libamáj, a kéksajt és mogyoró mousse közös pontja az, hogy kitűnően illenek a tokaji édesborokhoz. Tokaj-Hegyalja ízeit és borait kóstoltuk, a tállyai Oroszlános Borvendéglőben szervezett borvacsorán, ahol a régió pincészeteinek boraira öt szálloda séfje komponált ételeket.

Az étterem, amelyhez Borház és Vendégfogadó is tartozik, a vidéki polgári és népi konyha tradícióit viszi tovább, és a helyi alapanyagok használatát helyezi előtérbe. A január 19-ei borvacsorát a Tokaj Turizmusáért Egyesület és a Tokaj Klub szervezte.

Birsalma, libamáj és házi briós - kiszámítható hatás

Az éttermet az egykori Szirmay-kúria egyik épületéből alakították ki. Több közepes méretű helyiségből áll, a berendezés a régió építészeti hagyományait követi, de erőltetett, mesterkélt vidékiesség, népiesség nélkül.

Egyébként bizonyos számítások szerint Európa mértani közepén étkeztünk, erre egy szobor is emlékeztet az étterem közelében. (Hivatalosan a mai napig nem született konszenzus erről a bizonyos középpontról). A tállyai Oroszlános Borvendéglőt tavaly magyarországi látogatásakor Eckart Witzigmann, az évszázad szakácsa is felkereste.

Klasszikus randevúk és újratöltött poharak

A borvacsorát a Béres Szőlőbirtokról származó, 2007-es száraz Tokaji Sárgamuskotállyal indítottuk. A kísérő az "erdőhorváti perec" nevű, szándékosan keményre és szárazra készített  helyi specialitás volt, ami semleges íze miatt viszont kitűnő borkóstoláshoz, ami itt szintén a helyi tradíciók közé tartozik. Az erdőhorváti perecet egyébként a mákos guba öntetéhez hasonló tejes lével együtt készítik a helyi asszonyok.

A borospoharat a pincérek nem vitték el, a kóstolás végig ugyanabból a pohárból történt, amit egy kicsit furcsának tartottunk, főleg, hogy a sárgamuskotályt száraz furmintok és aszúk követték. Ráadásul viszonylag gyors döntéseket kellett hoznunk azzal kapcsolatban, hogy a pohár tartalmát megisszuk, vagy az asztal szélén elhelyezett kancsókba, a "kármentőkbe" öntjük, ahonnan kikerülve a keverék többek között pálinkák formájában születhet újjá a jövőben.

Töltött káposzta másképp

A hideg előételt, a libamáj terrine-t birsalmagerezdekkel és házi brióssal tálalta Fridrik József, az erdőbényei Magita hotel séfje. Az ételhez a Disznókő Pincészet 2004-es 4 puttonyos Tokaji aszúját párosították. Az eredmény pontosan az lett, amire számítottunk, a jól bevált klasszikus ízharmónia működött, de nem hozott semmi újdonságot.

A bor illata akácmézre és birsalmára emlékeztetett, így ez került ki győztesen az ételek és a bor összekóstolásakor kialakult mezőnyből, amelyhez egy késői furmint és egy 2005-ös 5 puttonyos aszú is tartozott. "Nem szabad, hogy az étel rátelepedjen a borra" - mondta Palágyi Krisztina, a Disznókő Pincészet borturizmus-menedzsere, aki maga is részt vett a társításban.

Ezt egy haltejpaprikással tálalt, harcsával töltött káposzta követte. Az ételt Hoffer Zsolt, a Gróf Degenfeld Kastélyszálló séfje alkotta. A tiszai harcsa és a paprikásba belefőzött haltej jelentette a hagyományos étel újraértelmezését.

A különleges töltött káposztát, amely szinte az összes tányérról maradéktalanul elfogyott,  a Hímesudvar  2007-es, Nyulas-dűlőről származó Tokaji Furmintja egészítette ki.

 

 

 

Szóljon hozzá!