Magyarországon még kevésbé látványos, de már egyértelmű jeleket mutat a golf fejlődése, ami elsősorban a golflétesítmények egyre növekvő számában mutatkozik meg, aminek hatására itthon is mind többen próbálják ki ezt az óriási hagyományokkal rendelkező sportot. Az köztudott, hogy a golfélet központjai a klubok, a játék helyszíne pedig a golfpálya, de működésük már kevésbé ismert - most ezek múltjának és legérdekesebb jellemzőinek jártunk utána.

Egy városi legenda szerint a golf név valójában egy mozaikszó, ami mögött a Gentlemen Only, Ladies Forbidden - kizárólag uraknak, hölgyek kitiltva kifejezés rejtőzik. Ez természetesen nem igaz, de jól érzékelteti a golf úri sport jellegét, ami nagyon sokáig meghatározta a játék fejlődését. A 20. század második felében azonban a televíziós közvetítések, illetve az olyan népszerű egyéniségek, mint Arnold Palmer és Jack Nicklaus a tömegsportok felé mozdították a golfot, olyannyira, hogy ma már mintegy 70 millió golfozót tartanak számon a világon.

Mint sok más sport esetében is, a golfélet szerveződésében is meghatározó szerepet játszanak a klubok, közülük a leghíresebb a skóciai Royal and Ancient Golf Club of St. Andrews, röviden R&A, amit 1754-ben alapítottak. Ez a klub sokáig a golf egyedüli szabályhozó szerveként is működött - a 20. század közepétől már az Egyesült Államok Golf Szövetségével (USGA) közösen látja el ezt a szerepét.

A klubok a golf társasági sport jellegének kialakulásában is nagyon fontos szerepet játszottak, és természetesen játszanak a mai napig is. Hosszú ideig azonban ezek meglehetősen belterjesek voltak, így nem javították a golf megítélését - néhány nagy tradíciójú klub, mint például a Bobby Jones által alapított Augusta National Golf Club a mai napig nem fogad be a sorai közé női tagokat.

Elsősorban az Egyesült Államokra jellemző, hogy sok exkluzív golf- vagy countryklub a nők mellett kisebbségi népcsoportokhoz tartozó emberek előtt is bezárta kapuit, és ez a probléma egészen az 1990-es évekig fennállt. Nagy vihart kavart, amikor 1990-ben a minden idők tíz legjobb golfozója között számon tartott Tom Watson kilépett a Kansas City Country Clubból, amiért annak tagjai megtagadták egy zsidó származású helyi üzletember felvételét.

Az Amerikában komoly sajtóvisszhangot keltő tiltakozás hatására később az úriembert mégis felvették a klubba, ahová később Watson is újra csatlakozott. Több más népcsoport, így az afroamerikaiak, az ázsiai származásúak, valamint a latinók is sokáig kívül rekedtek a klubokon, ám ma már csekély mértékű a diszkrimináció. A magánkézben lévő kluboknál ugyanakkor természetesen a felvétel a hagyományos módon zajlik, vagyis a meglévő tagok által meghívott szerencsések kerülhetnek csupán be a társaságokba.

A golfklubok nagy többsége azonban szerte a világon nyilvános, vagyis bárki által látogatható, és mindenki csatlakozhat, aki eleget tesz az egyszerű belépési feltételeknek. Ilyenek a Magyarországon található klubok is, noha egyébiránt természetesen nagyon sok mindenben eltérnek egymástól, és különböző jellegű szolgáltatásokat kínálnak. Mindazonáltal sok közös vonás is van a klubok között, olyan általános jellemzők, amik a világ összes golfklubját meghatározzák.

A legfontosabb feladat a pálya karbantartása

A hazánkban még csak kialakulóban lévő klubélet központja a klubház, ahol a recepció, a golf shop és a bár várja a játékosokat, itt a pályáról visszatérve kikapcsolódhatnak, beszélgethetnek a golfozók és kísérőik. Minden klub legfontosabb része természetesen maga a golfpálya, aminek karbantartása a legfontosabb feladat attól függetlenül, hogy a pálya mekkora és milyen adottságokkal rendelkezik.

Ha golfpályáról beszélünk, általában a 18 lyukú pályákra gondolunk, hiszen ezeken zajlanak a nagy versenyek és a rajtuk való játék nyújtja a legnagyobb élményt, ám a golf fejlődésében és terjedésében nem csak ezek játszanak lényeges szerepet. Nagyon fontosak a gyakorlópályák, az úgynevezett driving range-ek, ahol a különböző típusú ütéseket lehet elsajátítani és gyakorolni, illetve a hat- vagy kilenclyukú pályák, amelyek ugyancsak gyakorlásra ideálisak, vagy arra jók, ha valakinek kevesebb ideje van játszani. A 18 lyukú pályákhoz rendszerint tartozik gyakorlópálya is.

A golfpályák világszerte, valamint Magyarországon történő szaporodása nemcsak a golf mint rekreációs sport növekvő népszerűségének köszönhető, hanem annak a trendnek is, miszerint a golfberuházásokat a befektetők előszeretettel kötik össze valamely más fejlesztéssel. Az utóbbi években nagyon elterjedt, hogy golfpályákat ingatlan-beruházások részeként építenek, ilyen projekt van folyamatban az országban Bicskén és Csákberényben is.

A pályaépítés ugyanakkor mára külön iparággá fejlődött, sok cég foglalkozik golfpályák tervezésével és kialakításával, sőt, mint minden szakmában, itt is vannak sztártervezők és dizájnerek - előbbiek között sok jelenlegi és korábbi kiemelkedő játékost is megtalálhatunk, például Tiger Woods-nak is saját pályaépítő vállalata van. A golfpályák egyik legnagyobb vonzereje a természet közelsége, ezt a tervezők igyekeznek kihangsúlyozni, és egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy az adott terület meglévő flórájába illeszkedjen a pálya.

Korábban sok kritika érte a golfpályákat a természetvédők felől, hiszen azok valóban rengeteg tiszta vizet és veszélyes vegyszert használtak, ami káros hatással volt a golfpálya természetes környezetére, ám az elmúlt húsz évben óriási változások történtek e tekintetben is. A környezettudatos tervezés és építés ma már nem csak a hivatalos szervek, de a golfozók többségének részéről is elvárás egy pályával szemben.




Deluxe Magazin

 

 

 

Szóljon hozzá!