Ahogy egyre mélyebbre ásunk a pálinka világában, kiderül, hogy sokkal árnyaltabb italról van szó, mint azt elsőre gondoltuk volna. Először is itt van maga a gyümölcs, ahány féle, annyi íz. Másrészt ott vannak a termelők, akiknek a borászokhoz hasonlóan saját stílusuk és főzési titkuk van. Az sem mindegy, hogy 40 vagy 50 százalékos pálinkáról beszélünk. Legutóbbi kóstolónkon a barackpálinkákat vettük közelebbről szemügyre, íme az eredmények.
Nézzük először magát a gyümölcsöt! A sárgabarack a rózsafélék családjába tartozik, magleletek bizonyítják, hogy 5-6 ezer évvel ezelőtt Kínában már termesztették ezt a gyümölcsöt. Ugyanígy Örményországban is vannak ilyen korú nyomai. Ezért is hívják latinul így: Armeniaca, vagyis örmény.
Egyes kultúrbotanikusok szerint a kajszi meghatározott szerepet játszott az emberiség történelmében. Szerintük ugyanis ez volt az a bizonyos gyümölcs, amit Éva kecses mozdulattal kínált Ádámnak. Nem véletlen, hogy Károli Bibliájában aranyalmának, sőt életfának fordítja. Surányi Dezsőnél azt olvastuk, hogy Cipruson még ma is aranyalmának nevezik a kajszibarackot, ami megerősíti a korábbi hipotézist. A Földközi-tenger medencéjében Örményországból terjedt el.
Nálunk először a 16. században említik, azóta is az egyik legkedveltebb gyümölcsünk. A 48-as szabadságharc honvéd főorvosa, bizonyos dr. Entz Ferenc, aki kiváló pomológus hírében állt, így írt róla: "Európában Magyarország a kajszibarack igazi hazája." Állítólag máig a hungarikumnak számító magyar kajszi a legízletesebb egész Európában, és ezt az ottani piacokon is tudják.
Számtalan fajtája létezik, hogy csak néhányat említsünk: Korai piros, Ceglédi óriás, Szegedi mammut, Ceglédi bíbor, Ceglédi Piroska, Magyar kajszi, Gönci magyar kajszi, Mandulakajszi, Pannónia, Rózsakajszi, Bergeron.
Nyáron mi magunk is több fajtát végigkóstoltunk. Tapasztaltuk, hogy lekvárfőzésre a bíbor, a rózsa és a bergeron a legalkalmasabb. A lekvárfőzés és a pálinkakészítés az azonos alapanyag okán lelki rokonságban áll egymással, így nem véletlen, hogy a pálinkákban annyi finom lekváros-szörpös illatot-ízt lehet fölfedezni, melyekben megjelenik a fajta saját karaktere is.
Nézzük tehát magukat a pálinkákat! Hangsúlyoznunk kell, hogy tesztünk teljességgel amatőr, nem tükröz mást, csak egy fogyasztói kör szubjektív véleményét. Az itt felállított sorrend ennek fényében színtisztán szubjektív, nem rangsor, nem hivatalos besorolás, pusztán tetszési index.
Csakis arra törekedtünk, hogy az "ízlik, nem ízlik" hozzáálláson túl megtaláljuk az adott gyümölcsöt-gyümölcsösséget a pálinkában. Beszélhetünk-e fajtajellegről, karakterről, tipikus aromavilágról? Abból indultunk ki, hogy az a jó barackpálinka, amelyik szerintünk a legközelebb áll a gyümölcs ízéhez, amiből származik.
A pálinkákat szobahőmérsékleten (19-21 Celsius fokosan) kóstoltuk. Ahogy tanultuk, az ágyas pálinkákat hagytuk a sor végére.
