Az Agárdi Pálinkafőzde 2002-ben nyitotta meg kapuit, és ezzel oroszlánrészt vállalt a magyarországi pálinkakultúra újjáélesztésében. Bemutatjuk az ország egyik legelismertebb pálinkászatát, sőt kóstolási jegyzetet is adunk néhány termékükhöz.

Károly Róbert udvarában az élet vizének nevezték a különböző gyümölcsből, borból, gabonából készült párlatot, amit a 16. században hívtak először pálinkának. A múlt rendszerben a tokaji és a bikavér mellett sikerült lejáratni ezt a hungarikumot is.

A pálinkakultúra az elmúlt néhány évben fölébredt Csipkerózsika álmából, kikupálódott, és ma már a borokhoz hasonlóan csúcsminőségű pálinkákat kóstolhatunk a nemes ital tiszteletére rendezett fesztiválokon vagy az egymás után nyíló pálinkaházakban.

Hogy itt tartunk, abban nagy szerepe van az Agárdi Pálinkafőzdének, amely 2002-ben startolt a hazai piacon. Vértes Tibor ügyvezető igazgató másik két társával a borkultúra sikerein felbuzdulva vette a bátorságot, hogy belevágjon egy pálinkafőzde alapításába.

Vértes Tibor korábban a szomszédos Ausztriában dolgozott gyümölcstermesztési tanácsadóként. Az ottani tiszta, gyümölcsös pálinkák döbbentették rá, milyen is ez ital valójában. Vértes néven hamar elő is rukkolt saját termékeivel, majd barátai biztatására itthon folytatta tevékenységét, másik két társával életre keltve az Agárdi Pálinkafőzdét.

Hogy miért pont Agárd a főhadiszállás? Mert közel van a fővároshoz, másrészt 1000 hektár gyümölcsös található a Velencei-tó környékén. Ettől persze még az ország más részeiről is vásárolnak gyümölcsöt. Magyarország egyik nagy aduásza épp ez a hallatlan gyümölcsminőség. Óriási érték, vallja Vértes Tibor.

Ez ugyanis a nagy titok. Az agárdi főzde azért szólt olyan nagyot, mert addig sosem látott minőséggel jelentek meg a piacon. Az ő pálinkáik ugyanis nem hullott, hanem valódi, kiváló minőségű, egészséges gyümölcsökből készültek. Akárcsak a bor esetében, itt is a gyümölcs minőségén múlik minden.

Agárd a főhadiszállás

"Amit nagyon jó enni, azt később nagyon jó inni" - mondja Vértes Tibor. Ugyanúgy működik, mint a borásznál, amikor megkóstolja a szőlőt, és már tudja, hogy milyen bor lesz belőle. Minél zamatosabb, ízletesebb a gyümölcs, annál nagyobb esély van rá, hogy ezt át tudjuk menteni a pálinkába. Végül is a fajtajelleg megőrzése a cél.

Az Agárdi Pálinkafőzde ma a jó minőségű pálinka szinonimája, ahol kizárólag egészséges, tisztított, friss gyümölcsből készül pálinka. A pálinkakészítés menete nagy vonalakban így néz ki:

A csonthéjas gyümölcsöket kimagozzák, majd mosó-válogató szalagra kerül, ahol még van lehetőség az esetleges hibás példányok szelektálására. Ezután jöhet a zúzó, majd az erjesztőtartály.

Az erjedés zártan, reduktív körülmények között zajlik. Tulajdonképpen az egész folyamat a fehér- és vörösborerjesztés ötvözete. Egyrészt levegőtől elzártan, alacsony hőmérsékleten történik, másrészt a gyümölcsrostokból a törkölykalaphoz hasonló massza áll össze, amit időnként beépített keverőlapátok és körfejtés segítségével mozgatni kell.

Az Agárdi Pálinkafőzde a jó pálinka szinonimája

Innen zárt rendszeren keresztül megy a lepárlóba. Közvetlenül az erjedés befejezése után főzik a cefrét. Az alkoholkihozatal gyümölcstípusonként, a bennük található, erjedésre alkalmas cukor függvényében változik.

Ez annyit jelent, hogy mindössze 3-6 százalék (ami annyit jelent, hogy 100 liter cefréből 7,5-15 liter minőségi, 40% v/v pálinka készül). Ez az arány a birs és a kökény esetében ennél is alacsonyabb, mindössze 1, 5-2 százalék (3, 8-5 liter 40% v/v pálinka).

A cefre desztillációja után az ekkor még magas (82-85% v/v) alkoholtartalmú pálinka egy-két hónapig rozsdamentes acél tárolóedényekben pihen. Csak ezután állítják be lágyított vízzel a fogyasztási alkoholtartalmat. A pálinka megfelelő kezelés után kerül palackba, majd egy hónappal később kereskedelmi forgalomba.

A pálinkák között is vannak évjárati különbségek.  A gyümölcs, akárcsak a szőlő, ki van téve az éghajlati tényezőknek. Az egyik évjárat túl száraz volt, a másik meg hideg és esős. A mennyiség is változik, nem mindegy, hogy mekkora volt a hozam, a terhelés mondjuk egy almafán.

A szortiment úgy épül fel, hogy legfelül található a Premium sorozat, amelybe a különlegességek tartoznak. Ezeknek a címkéin a sorszámot és az évjáratot is feltüntetik.

Pálinkaszortiment: Premium, Miraculum, likőrkollekció

Olyan különleges gyümölcsökből készített pálinkák ezek, mint például az erdei szeder, az erdei meggy, a kökény vagy a birs. Ide tartoznak az ismert, nagy presztízsű borok törkölyéből készült pálinkák is.

A Miraculum sorozat tagjai hasonlóan magas minőségű pálinkák. A különbség csak annyi, hogy ebbe a sorozatba a hagyományos alapízek tartoznak, például szilva, kajszi, körte, érlelt alma.

Végül ott van a Pannonhalmi Apátság likőrkollekciója, melyről hamarosan részletesen beszámolunk.

A szortimentből mi is megkóstoltunk három tételt.

Agárdi Pálinkafőzde Kajszibarack Pálinka

A kajszi első szippantásra felismerhető. Ízben talán még intenzívebb, mint illatban. Ugyanakkor mégis nagyon visszafogott az összkép. A barackos zamatok félúton vannak a baracklekvár és a szörp között. Utóízében halvány citrusosság dereng. Finom és jól iható.

Agárdi Pálinkafőzde Erdei Meggy Pálinka 2007

Különleges illat, nem is annyira a gyümölcs, sokkal inkább a mag mandulás aromái szabadulnak ki elsőként a pohárból. Ízben is erőteljes a marcipános jegyek jelenléte. Alkoholja finoman belesimul az összképbe. Utóízében a gyümölcs, a marcipán, a mandula kesernyéje keveredik az alkohol édességével. Kiegyensúlyozott, harmonikus világ.

Agárdi Pálinkafőzde Heimann Cervaes Törkölypálinka 2007

A törkölypálinka külön világ. Markáns, fűszeres, férfias. 

Mégsincs benne durvaság, az alkohol sem uralkodik benne, hagyja érvényesülni az ízeket.

A 2007-es Cervaes törkölye kiváló alapanyagnak bizonyult.

Valószínűleg a pálinka minősége az évjárat kiválóságáról is árulkodik.





Deluxe Magazin

 

 

 

Szóljon hozzá!