Október 7-én nyílik meg a Virág Judit Galéria és Aukciósház 175 tételt tartalmazó aukciós kiállítása a Falk Miksa utcai galériában. A kiállítást kísérő árverésen három nemrég előkerült alkotásra is lehet licitálni, köztük egy Gulácsy Lajos-képre, 40 millió forintos kikiáltási árral.

	Nő kék kancsóval

Egy teljesen ismeretlen és különösen értékes Gulácsy Lajos-kép, az1936 óta eltűntnek vélt Tihanyi Lajos Önarckép és egy ugyancsak ismeretlen Czóbel Béla-mű, a Csendélet felbukkanásának híre hozza lázba ezekben a napokban a hazai és a külföldi művészetszerető embereket.

Műkincsek a semmiből

Az eddig ismeretlen Gulácsy Lajos-kép, a nemrég előkerült festmény, a Nő kék kancsóval (Fons amoris II.) egy reneszánsz stílusú ruhában, liliomok és fák közt álló nőt ábrázol, aki szorosan magához öleli kék kancsóját.

Mindezek a festői elemek jól illeszkednek Gulácsy itáliai ihletésű alkotásaihoz. Elemzésében pedig segít, hogy az 1909-re datált képnek van egy ugyancsak most előkerült előzménye, a Fons amoris I. (A szerelem kútja).

Az intézmények és gyűjtők érdeklődése miatt a kép a 40 millió forintos kikiáltási ár sokszorosáért is elkelhet. Gulácsytól még három festményt lehet megvenni: az átszellemült nőalakot ábrázoló, egykor Völgyessy Ferenc gyűjteményének fődarabjaként számon tartott Nő a rózsafánál 12 millió forintos árról indul.

Az 1905-re datált, ábrándos női portréért (Szőke nő) 7 millió, míg a Vasárnap délután pasztellért 4,2 millió forintot kér első körben az aukciósház. 

A teljes ismeretlenségből bukkant elő Czóbel Béla 1908-as, Csendélet című képe, amely a Czóbel-életmű korai, fauve-os időszakának egyik legjelentősebb alkotása. Korabeli írott forrásokból ugyan tudott róla a szakma, de eddig senki nem láthatta. Czóbel munkásságának 1900 és 1920 közötti időszakából ugyanis csak oly kevés alkotás ismert, hogy elképzelhetetlen volt a mű jelentőségének megítélése.

Különlegességét az is erősíti, hogy a festő munkásságának 1900-1920 közötti időszakából nagyon kevés alkotás ismert. Most 24 millió forintról lehet licitálni erre a kivételes műre. Czóbeltől egy 1905-ös munkásportrét is meg lehet venni 3 millió forintért, későbbi korszakából pedig egy csendélet és egy szentendrei táj szerezhető meg  2,4, illetve 2,8 millió forintért. A kép megszerzéséért óriási versengés várható az október 19-én tartandó árverésen.

Tihanyi Lajos 1920-ban készült Önarcképére a legidősebb művészettörténészek is csak egy fekete-fehér reprodukció alapján emlékezhetnek. Ez a kép ugyanis Tihanyi legtöbbet reprodukált önarcképe. 70 éve ismert volt létezése, de senki nem látta azóta. 1936 óta a szakmának nem volt tudomása a kép hollétéről. Tihanyi Párizsban megjelent monográfiájában szerepelt utoljára reprodukálva, akkori tulajdonosának megnevezésével.

A portré jelentőségét mutatja, hogy azóta a fekete-fehér felvételt hat különböző Tihanyival foglalkozó tanulmány és monográfia is újraközölte. A képet Tihanyi Berlinben festette, előkerülése azért is szenzáció, mert ebből a már kiteljesedett és igen termékeny korszakából rendkívül kevés kép hollétét ismerjük.

Csaknem 70 kép kezd egymillió forint felett

A 19., de főleg 20. századi magyar festészet klasszikusai mellett jelen van néhány közelmúltbeli és kortárs alkotás is, utóbbiak közül például Csernus Tibor, Lakner László, Keserű Ilona, Fehér László milliós sávban induló műveit is említhetjük. Összesen hatvankilenc tétel kezd millió forint feletti, és ezek közül nyolc esetben nyolc számjegyű kikiáltási árról.

Szinyei Merse Pál egy évtizedes festői tétlenség, a kritikák miatti visszavonultság után, 1894-ben fejezte be Patak című képét, ami 30 millió forintos kikiáltási árról kezdi majd a licitet. 

Két 14 milliós Vaszary és egy ugyancsak 14 milliós Aba Novák festményt is elárvereznek: Vaszary János mindkét vászna - a színpompás, 1929-es viareggiói strandkép és az 1930-as évek második felére datált Fűben - fehér korszakának könnyed, nagyvonalú darabja. Az 1923 körül festett Ősz, Aba Novák Vilmos fény-árnyék kontrasztra épülő tájképeinek egyik remeke.

A Virág Judit Galéria által szerkesztett Bernáth Aurél monográfiához tartozik az a három festmény, amely szintén most fog kalapács alá kerülni: a Téli délután (7,5 millió), a Tengernél (8,5 millió) és a Barnaruhás nő (1,5 millió) utoljára a művész 1935-ös gyűjteményes kiállításán szerepelt együtt, és csak a Barnaruhás nőt lehetett még egyszer látni az 1956-os Bernáth-kiállításon.

Most hetven év után újra együtt a három remekmű.

A Virág Judit Galéria október 19-én 18 órakor a Budapest Kongresszusi Központ Pátria termében rendezi őszi árverését. A kiállítás addig a galériában minden nap megtekinthető.

MTI-Deluxe Magazin

 

 

 

Szóljon hozzá!