A kánikulában és a fesztiválok utáni napokon a nehéz, laktató fogások helyett valami könnyű, folyadékban gazdag ételre vágyunk. A legjobb megoldás ilyenkor a tisztító és méregtelenítő hatású görög- és sárgadinnye, amelyet nemcsak nyersen és bólé formájában fogyaszthatunk. Összegyűjtöttük a legtutibb recepteket.

A közhiedelemmel ellentétben a dinnyének semmi köze nincs a gyümölcsökhöz. A tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó uborkával, cukkinivel, tökkel van rokonságban. Őshazája valószínűleg a nyugat-afrikai Kalahári-sivatag.

A fáraók sírkamrájában is találtak görögdinnyét

A területen egy 19. században élt utazó, David Livingstone figyelt fel a nagy folyadéktartalmú, dinnyeszerű növényekre, amelyek több méteres gyökerükkel képesek mélyről is összegyűjteni a vizet. A tsamma (Citrullus lanatus) a helyiek számára kiváló folyadékforrás a legnagyobb szárazság idején.

Sivatagi csemege

A hieroglifák tanúsága szerint a görögdinnyét már az egyiptomiak 5000 évvel ezelőtt is ismerték. Nagy tisztelet övezte, Szeth istennel hozták kapcsolatba, és a fáraók sírkamrájába is helyeztek néhányat. Európába a 13. századba került a mórok közvetítésével, az első írásos emlék pedig Angliából származik, és 1615-ben keletkezett. A görögdinnyét az észak-amerikai indiánok is ismerték, a Mississippi völgyében hoztak létre ültetvényeket.

Egy elmélet szerint a görögdinnye elnevezése nem a görögökre utal, hanem a dinnye azon tulajdonságára, hogy rendszeresen elgördül, elgurul. Mintegy 500-féle görögdinnyefajta ismert. Bár most a dinnyeszezon kellős közepén vagyunk, érdemes még egy-két hétig sokat enni belőle, utána ugyanis általában poshadttá és kásássá válik.

A tisztító- és fogyókúrázók egyik alapvető tápláléka, 100 gramm dinnyében 0,5 gramm fehérje, 0,2 gramm zsír és maximum 8.5 gramm szénhidrát található. Bár víztartalma 90 százalék, kiváló kálium-, kalcium-, vasforrás, C és B1, B2 vitamint is tartalmaz. Egy texasi kutatóintézet eredményei szerint a görögdinnye egyes alkotóelemei a Viagrához  hasonló hatásokat váltanak ki a vérerekben. Ha hihetünk a tanulmánynak, a görögdinnye nemcsak vesetisztító növény, hanem afrodiziákum is. 

Dinnyepuding és dinnyesör

A dinnyét általában magában, saláta vagy bólé formájában fogyasztják, így azonban még a legelszántabb dinnyerajongók is könnyen megunhatják kedvenc nyári csemegéjüket, ezért bemutatunk néhány különleges receptet.

Olaszországban puding készül belőle mandulával, fahéjjal. A dinnye magoktól megszabadított húsát leturmixolják, a levet cukorral és kukoricaliszttel egy serpenyőben elkeverik. A keveréket nagy tűzön néhány percig főzik, folyamatos kevergetés mellett, amíg a puding élénkpiros színű lesz. Fahéjjal ízesítik, és amikor kihűlt, étcsokoládé-szeleteket és pisztáciát tesznek a tetejére. A tálalásig az ízeket hűtőben érlelik össze.

Sárgadinnyét télen is ehetünk

A dinnye héját is fel lehet használni, pickle (fűszeres szósz) készül a darabokra vágott héjból gyömbérrel, ecettel és fahéjjal. A két nyári legnépszerűbb frissítőt egyesítő dinnyesör Oroszországból származik, de újabban a nyugati sörfőzdék is kísérleteznek a frissítő nyári itallal. Azt remélik, hogy az édes itallal a sörtől eddig idegenkedő hölgyekkel is megkedveltetik a habzó nedűt.

Variáció sárgákra

Bár a szó szoros értelmében vett őshazája Afrika, a sárgadinnye nemesítésével Ázsiában kezdtek el foglalkozni, ezért sokan Indiából származtatják. Az ókori görögök és a rómaiak már fogyasztották, de a sárgadinnye akkoriban egyáltalán nem emlékeztetett a mai formájára: kisebb volt és nem volt igazán édes.

Mintegy 700 fajtája  ismert. A közepes méretű kantalup egy településről kapta a nevét, ahol a pápa nyári rezidenciáján termesztették a szerzetesek.  Létezik ananászdinnye is, a 2-3 kilós kaszaba megjelenése nem túl bizalomgerjesztő, de a zord, ráncos külső édes, fehér húst takar. A cukordinnye héja sima, a mézdinnye pedig nevéből következően mézédes, ami az árán is meglátszik. A görögdinnyével ellentétben bizonyos sárgadinnye-fajtákat télen is fogyaszthatunk, és van karácsonyi dinnye is.

 

 

 

Szóljon hozzá!