luxus (2160) CÍMKETÁR » |
A nagy belga sörtesztA belga sörök sokkal többet jelentenek egyszerű nyári szomjoltónál. Artisztikus, kézműves, nagy múltra visszatekintő italok ezek, a sörök királyai, amelyek komplexitásuknál fogva csak a borral vethetők össze. Utánajártunk, tényleg így van, így bevásároltunk az itthon fellelhető palackokból, és leteszteltük őket. Most kiderül, milyen eredmények születtek. Amit a sörkészítésről feltétlenül tudni kell
Felső erjesztésű sörök Hanem pont az összes többi miatt. Itt vannak például a felsőerjesztésű sörök. Ezek úgy készülnek, hogy az érlelőkádban a főzetet magasabb hőmérsékleten állni hagyják, mire a cefre a felszínre emelkedik. Az alábbi sörtípusok tartoznak ide. Trappista sörök Egy sör csak akkor viselheti a trappista nevet, ha az egész sörfőzési folyamatot az apátság szerzetesei végzik vagy felügyelik, ráadásul a bevételt jótékony célra fordítják. Így nem csoda, hogy a szigorú feltételeknek csak hat belga és egy holland sörmárka felel meg: az Achel, Orval, Chimay, Westvleteren, Rochefort, Westmalle, illetve Koningshoeven. A többi, valamely apátság nevét vagy receptúráját felhasználó sört apátsági sörnek nevezzük. Ezek általában nehéz, testes, markáns ízű nedűk, igen magas, 6-8, illetve 8-10 százalékos alkoholtartalommal. Színük lehet mézsárga, téglavörös vagy kávébarna. Jellemző még rájuk a kevés szénsav, a masszív beltartalom, valamint a sűrű hab is. A trappista sörök a mai napig a kolostorok falai között készülnek. Az egész világon mindössze 7 ilyen rend működik, ebből 5 Belgiumban, illetve 1-1 Hollandiában és Franciaországban, persze a belga határ közelében. Apátsági sörök A cisztercita kolostorokban maguk a szerzetesek kezdték készíteni ezeket a söröket az 1100-as évek környékén, kizárólag saját fogyasztás céljára, ahogy más egyéb terméket, például a sajtokat is. A sörök nagy részének receptúráját, valamint a technológiát később jó nevű családi sörfőzdék vásárolták fel. A recept azonban máig titkos. Annyit persze tudhatunk, hogy sörkészítés céljára több tucat fajta különleges, válogatott árpát és komlót termelnek. A legtöbb sörhöz 2-3 komló- és 7-8 fajta malátát adnak, illetve egyesekbe különböző fűszereket is kevernek. Közös bennük, hogy mindegyik hosszú fahordós érlelésen esik át. Egyes sörök neve után találkozhatunk a Gold, Blond vagy Dark szóval, amely minden esetben a színre utal. A 'Tripel' szó azt jelenti, hogy három, a 'Dubbel' kifejezés pedig azt, hogy két különböző alkalommal malátázták a sörcefrét. Magas alkohol- és nagy extrakttartalom jellemzi őket, hallatlan ízgazdagsággal párosulva. Búzasörök Alacsony alkoholtartalmú, könnyű üdítők, olykor korianderrel vagy narancshéjjal ízesítve, általában citromkarikával szolgálják fel. Nyári szomjoltónak kiváló; fröccs helyett sokan ezt választják. A búzasörökbe a hagyományos alapanyagokon kívül búza is kerül, általában malátázott és nem malátázott formában egyaránt, valamint a szokásosnál nagyobb mennyiségben élesztő. Ale-k
A felső erjesztésű sörök egyik izgalmas kategóriája. Története az apátsági sörökhöz képest rövidebb múltra tekint vissza. Viszont egyre népszerűbb. A főzetet először tartályban, később fahordóban erjesztik, majd következik a palackos érlelés. Közben a pezsgőgyártásból ismert tirázslikőr-szerűséget adagolnak hozzá, amitől a szokásosnál magasabb alkohol- és szénsavtartalom keletkezik. Korianderrel, babérral, gyömbérrel, narancshéjjal, fahéjjal, borókával, ánizzsal és még számos titkos fűszerrel turbózzák az amúgy is gazdag ízvilágot. Színük alapján létezik: Golden, Strong Golden, Brown Ale. A vörösréz színű pedig Ambrée névre hallgat. Lambic cuvée egyenlő Gueuze, avagy a spontán erjedésű sörök A lambic a legritkább belga sörtípus: spontán erjesztésű. A spontán erjesztés csak a Pajottenland régióban, Brüsszeltől délnyugatra, a Senne folyó völgyében működik. Nevét Lembeek városkáról kapta. Az eljárás lényege, hogy a sörcefre erjedését nem sörélesztő, hanem a levegőben tenyésző vadélesztők indítják be. Az egyharmad részben búzából, a fennmaradó részben árpamalátából főzött sörcefrét jól szellőző termekben nagy, nyitott fakádakban hűtik, kvázi a szabad ég alatt, ahol kedvére érintkezhet a régióban vadon tenyésző élesztőgombákkal. A spontán erjedés beindulása után hordóba kerül, ahol 3-4, de akár hat hónapig is fortyoghat. A legtöbb főzdében gesztenyefahordót használnak, ez ugyanis nem ad plusz ízt a sörnek, viszont porózus: kiengedi a szén-dioxidot, beengedi az oxigént. Ha már nem forr, a sört átfejtik, és tovább érlelik egy, két vagy akár három évig. A lambic opálos, teljesen szénsavmentes, savanyú sör, amit elsősorban alapsörként használnak a valódi gyümölccsel készülő, hagyományos kriekhez, illetve a gueuze-höz (ejtsd: höz, kemény 'h'-val). A gueuze nem más, mint az új és a régi lambic cuvée-je. Egy igazi gueuze legalább három, különböző évjáratú lambicból készül, és legalább egy évig pihen a palackban, mielőtt forgalomba kerülne. Állítólag évtizedekig is eláll. Gyümölcssörök Legtöbbször Gueuze-höz, de ritkán búzasörökhöz gyümölcsök hozzáadásával nyert italok. Számtalan változata létezik a málnástól az almáson keresztül a barackosig. Mindegyikük közös nevezője a kriek. A kriek Brüsszel környékéről származik: lambic sörbe több hónapon át magozatlan meggyet áztatnak. A gyümölcssörök általában megosztják a fogyasztókat, van, aki rajong érte, van, aki ki nem állhatja. Mi is így voltunk velük.
Ajánljuk még:
Szóljon hozzá: |
SPORT, TAVASZ, UTAZÁS
Borhamisítás
Budapest Motor Fesztivál
Szolgálati autó
|


















