Sem Bill Gates, sem Demján Sándor vagyona nem pontosan annyi, amennyi a leggazdagabbakat soroló listákon szerepel. Van, ami nem látszik, ami pedig igen, az szerdán sem annyi, mint kedden volt. Utánajártunk, hogyan készülnek a világ, illetve Magyarország legvagyonosabb embereit összegző listák.

Szerintünk Demján a világválogatottban

A leggazdagabbakról rendszeresen készülnek listák itthon és a világ más részein is. A legismertebb a Forbes nagy múltú, mértékadó listája, melyben a világ leggazdagabb embereit szedik össze.

Magyar származásúakat szép számmal találunk minden évben a leggazdagabbak között, viszont itthon tevékenykedő magyar állampolgár egyelőre még nincs köztük, holott tavalyi vagyona alapján Demján Sándornak ott lenne a helye, ha a Napi Gazdaság 100 leggazdagabb magyarját soroló listát nézzük.

Nagy adag becslés is van a vagyonszámításban

Demjánnak körülbelül a lista 800. helyére lenne elegendő a vagyona. Jócskán lemaradva a régió leggazdagabbjaitól (az ismert orosz milliárdosoktól), de mégiscsak a világ gazdasági elitjében. Mégsincs ott, mert vagyona nagyságának megítélésében nem csak a hazai és nemzetközi forrás, de a különböző magyar listák is eltérnek.

Ennek több oka is van. Az egyik, hogy számít (nem is keveset) az, mikor gyűjtik az adatokat. Ezért fordulhatott elő az, hogy a hosszú évekig Forbes-listavezető Bill Gates első helyét tavaly nyáron egy mexikói, Carlos Sim vette át, később, a 2008-as listán viszont már Warren Buffett szerepelt az élen, és a Microsoft-alapító csak a harmadik lett.

Warren Buffett nem valamiféle trükkel vagy a listák összeállítóinak hibájából kerülhetett hirtelen az élre, hanem azért, mert cégeinek, vagyonának értéke nagyban függ attól, hogy a tőzsdén milyen folyamatok zajlanak. És ahogy megtapasztalhattuk, a pénzpiacok napról napra elég nagy meglepetésekkel tudnak szolgálni, egy fordulat miatt pedig van, aki gazdagabb lesz, más szegényebb, vagy csak kevesebbet keres.

Ráadásul a milliárdosok vagyona nem olyan egyszerűen átlátható, mint az átlagemberé. Némi pénz a bankban, ingóságok és ingatlanok, melyek értéke viszonylag pontosan becsülhető: általában így néz ki egy foglalkoztatott vagyonának szerkezete. Egy vállalkozóé már bonyolultabb, nehéz megmondani, hogy cégének aktuális értéke mennyi. Amikor több vállalkozása, részesedései is vannak, esetleg részvényei és családi tulajdonai is, a helyzet tovább bonyolódik.

Az éves adóbevallás sem jelentene pontos támpontot a cégtulajdonok, ingóságok és más körülmények miatt sem, és az adatok természetesen nem is publikusak, nem tudják használni a listák összeállítói. Ezek nem is jelentenek pontos adatokat, ezért is indít annyi vagyonosodási vizsgálatot az APEH, és azért foglalkoznak annyian az ilyen vizsgálatok kicselezésével. Így marad a nyomozás és a spekuláció a vagyonok nem látható részét illetően.

Demján Sándor vagyona alapján szerepelne a Forbes-listán

A listák összeállítóinak spekulációi, pontosabban a teljes vagyon kiszámításának módszere pedig országonként más és más. Erről Szakonyi Pétert kérdeztük, aki 2002 óta készíti csapatával a 100 leggazdagabb magyar listáját, jelenleg a hetediken dolgozik. Véleménye szerint az Egyesült Államok gazdagjainak listáját a legegyszerűbb összeállítani, aminek két oka van.

Az egyik, hogy a legtöbbjük tulajdona - klasszikus módon - három lábon áll. Működő, likvid vagyonuk (azaz cégeik) a tulajdonuk egyik harmadát jelentik, általában hasonló mennyiségű pénzük fekszik részvényekben, valamint klasszikus befektetésként műtárgyakban, ingatlanokban található tulajdonuk harmadik harmada.

Ráadásul az USA szinte összes cége tőzsdén van, melyeknek értéke így könnyen meghatározható (olyan adat, mely minden részvényesek tulajdonában lévő vállalkozás esetén publikus). Szemben a nyugat-európai és a hazai vállalkozásokkal, előbbiek 50-60 százaléka van tőzsdén, az utóbbiak közül alig valamelyik. A Forbes módszere egyszerű: az egyharmadnyi átlátható vagyon mellé becsülnek még kétszer annyit, ez jelenik meg a listán.

Persze a képet árnyalja, ha ismert az illető ingatlan- vagy műkincsvagyona, a munkát nehezíti, ha a tulajdonok között átfedések vannak, esetleg családi vállalkozások is képbe kerülnek.

A kiindulási alap azonban szinte minden esetben a jól látható tőzsdei érték, amivel a hazai listák alkotói a legritkább esetben számolhatnak.

Ezért is fordulhat elő, hogy Demján Sándor nem szerepel az amerikai "világranglistán".

 

 

 

Szóljon hozzá!