Ahogy minden fontos ünnepnek, a húsvétnak is megvannak a maga hagyományos ételei. Most segítünk, milyen borokat válasszunk idén a sonka, a tojás, a nyúlpörkölt vagy a báránysült mellé, illetve az is kiderül, mivel kínáljuk meg a locsolókat.

A húsvétnak mindig is kiemelt szerepet tulajdonítottak az európai kultúrában. Szakrális jelentőségén túl a természet újjászületését ünnepljük ilyenkor.

A húsvéti fogások nagy jelentőséggel bírnak a keresztény ember számára, mert előtte bizony böjtölni kénytelen. A hamvazószerdán kezdődő és húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt a VII. században vált szokássá, olyannyira, hogy 1091-ben II. Orbán pápa törvénybe is iktatta.

A szigorú böjti időszak a hivatalos enyhítéseknek köszönhetően ma már a nagyhétre, illetve nagypéntekre korlátozódik. A böjti napoknak is megvolt a maga sajátos gasztronómiai választéka és étrendje: jobbára csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket vehetett magához a hívő ember, és azt is csak napjában egyetlen alkalommal.

A sonkát itthon tormával, máshol viszont ananásszal is eszik

A magyar népi konyhának tájegységenként különböző jellegzetes böjti ételei ismeretesek. Az őrségi reformátusok nagypéntek reggelén például forralt tejet fogyasztottak kenyérrel. Az ebéd sokféle lehetett, babgánica, aszaltszilva-leves, tejfölös bab, mézes laska, tejfölös szilva. A Tápió menti protestánsok nagypéntek délben rántott levest és kifőtt tésztát fogyasztottak, míg a Rábaközben a tojásos, tejes ételek és a tésztafélék mellett vadsóska, gomba is gyakran került az asztalra.

Országszerte elterjedt böjti étel volt a bableves, tojásleves, rántás nélküli krumplileves, babsaláta, krumplisaláta és a főtt tészták, ezek közül is különösen a mákos tésztának volt ilyenkor nagy keletje.

A böjt nem csak a szilárd táplálékra, hanem értelemszerűen az alkoholos italokra is vonatkozott. Ilyenkor a hordók tartalmát nem illett bolygatni, a palackozott borok is békésen érlelődhettek a pincékben. Húsvét vasárnapján annál nagyobb élvezetet nyújtott egy-egy étel mellett a finom bor. Húsvéthétfőn pedig a locsolók is számíthattak arra, hogy a házigazdák egy-egy pohár jobb fajta borral vagy pálinkával hálálják meg a locsolóversek tanulásába ölt energiát.

Hagyomány az asztalon

Az élet és az újjászületés színesre festett szimbóluma

Lássuk, mik is azok a fogások, amelyek általában nem hiányozhatnak a húsvéti terített asztalról. A katolikusok húsvéti ünnepének hagyományosan kiemelt mozzanata a jellegzetes húsvéti ételek - a kalács, a sonka, a bárány, a tojás - megszentelése. Nem véletlenül, hiszen ezek az ételek általában szimbolikus jelentéssel is bírnak.

A húsvéti bárány az ünnep áldozati jellegű étele, amelyet már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak keserű salátával és kovásztalan kenyérrel. Jézust az újszövetségi könyvek Istán bárányának nevezik, régebben elmaradhatatlan volt a húsvéti asztalokról a báránysült, ma már nem minden családban "kötelező" fogás.

A húsvét mindenki számára nélkülözhetetlen eleme viszont a tojás, amely az élet és az újjászületés archaikus jelképe.

A tojás elképzelhetetlen sonka nélkül, és az idők során egyre több fogással bővült a húsvéti ételek köre. Bizonyos helyeken mindig feltűnik ilyenkor a vadas házinyúl vagy egy jó nyúlpörkölt.

Máshol kocsonyát főznek, szigorúan füstölt húsból és sok bőrkével.

 

 

 

Szóljon hozzá!