A műholdas helymeghatározás, azaz a Global Positioning System (GPS) ma már a mindennapok része lett. Vannak azonban olyan speciális területei, melyeket az átlagember nem ismer. Extrém sportos és tengeri felhasználásáról a terület szakembereit kérdeztük.

GPS a vízen

A GPS egy mozaikszó, amely a Global Positioning System (Globális Helymeghatározó Rendszer) kifejezés kezdőbetűiből jött létre. A Föld körül keringő műholdak jelei alapján határozza meg helyünket GPS-vevőnk. A rendszert a hetvenes években kezdték el kifejleszteni hadászati célokra, vízszintesen és függőlegesen is meg lehet határozni a GPS-vevő pozícióját.

A múlt helymeghatározó eszköze

Az átlagos, hétköznapi felhasználású GPS néhány méteres pontosságot ígér, a profi, például földmérők által használt készülék néhány milliméterest. Az utóbbi a Földre telepített GPS hálózatnak (is) köszönheti a pontosságát, és milliós árát civilek a legritkább esetben fizetik ki.

A katonai felhasználás után közvetlenül a hajózási célú helymeghatározás volt az első civil terület, az autósokhoz csak később jutott el a technika. A hajózás esetén a GPS teljes szolgáltatási palettáját kihasználják, az autósban nem, utóbbi esetében kevesebb új, specifikus szolgáltatás jelenik, mint például az útvonaltervezés vagy a házszám részletességű keresés.

A hajózásban pedig az útvonaltervezés vagy a POI-k ((Points Of Interest - hasznos helyek, érdekes pontok számítanak relatíve újdonságnak, mondja Vass Tibor okleveles navigátor, mérnök, a Jachtakadémia vezetője. Érdekesség, hogy nincs az "úton tart" funkcióhoz hasonlóan "vízen tart" lehetőség, ha egy sziget van az útvonal közelében, akkor nekivezet a GPS. Ugyanakkor speciális funkció az, hogy beállítható veszélyes pont, amit ha megközelítünk, riaszt a készülék. Ez jelez akkor is, ha eltávolodunk egy megadott ponttól, ami például horgonyzásnál praktikus.

A vízen használatosak hordozható berendezések, melyek akkumulátorról és szivargyújtóról működnek, kijelzőjük legfeljebb 4 colos, illetve vannak a fix, beszerelhető masinák, akár 19 colos kijelzővel is. Utóbbiak olyan komplett navigációs rendszerek, melyek megjelenítik például a radar képét is. Érdekes tévútnak tűnik a karóra méretű, hordozható készülék, amelyik térkép nélkül, csak a koordinátákat mutatja, ennek ellenére igen drága (több mint 100 ezer forint), és néhány óránként új, méregdrága gombelemet kell cserélni benne.

Az árak a 12 ezer forintos, bluetooth-os GPS vevőtől a 800 ezres nagyképernyős multifunkciósig terjednek, de mindegyik lelke szinte ugyanaz a vevőkészülék. A többfunkciós készülékeket autózáshoz, hajózáshoz, sőt repüléshez is lehet használni, de Vass Tibor tapasztalata szerint az utakra egy Igo-val (népszerű, magyar fejlesztési navigációs szoftver) ellátott, olcsó autós készülék praktikusabb, mint drága társai. A hazai piacon a legelterjedtebb autós és vizi navigációt egyaránt tudó berendezések 150-200 ezer forintba kerülnek.

A hajózási térképek fejlődésével kapcsolatban beszédes adat, hogy míg nyolc éve 4 megabyte területet foglalt adott hajózási térkép, most ugyanakkora vízfelületre több mint ötször akkora a friss térkép. Részletesebb is lett, és a POI-k is plusz helyet foglalnak.

Az Adria hajózási térképe mintegy 40 ezerforintba kerül, de az Atlanti-óceánét is megkapjuk 50 ezerért, különlegességnek számít, hogy az egyik cég 35 ezer forintért árult Magyarország térképén a Balaton hajózási térképe is rajta van.

Outdoor készülékek

A szoftverek feladata az, hogy a műholdak adatai alapján azonosított pozíciókat megjelenítsék a térképen. Erre az alapfeladatra elég lenne egy viszonylag egyszerű kis program is, de a szöveges navigációtól az útvonaltervezésig rengeteg olyan extra szolgáltatás vált az évek során teljesen általánossá, ami nélkül nem is program a program.
A hajózásban létezik ingyenes, alapfunkciókat tudó szoftver (SeaClear), de a legelterjedtebb (Maxsea) olyan különlegességeket is tud, amit az autós navigációhoz szokott hétköznapi halandó talán elképzelni sem tud.

Egyrészt kezel természetesen mindenféle térkép típust, a rasztereseket és a vektorosokat egyaránt, akár az egész Föld 2,5 gigabyte-os vektoros hajózási térképét is. Továbbá letölti, és kezeli azokat az időjárási adatokat, melyeket a hajózásban nem lehet nélkülözni. Az útvonaltervezője pedig olyan tudással van felvértezve, melyre a szárazföldi készülékek közegüknél fogva sem képesek.

Számításba veszi a tengeri áramlatokat, az uralkodó szélirányokat, és ezeknek megfelelően módosítja a hajózás irányát, hogy a lehető leggyorsabban jusson célba a hajós. 

A program képes fogadni (és a képernyőn megjeleníteni) a radar képét, sőt, a mélységmérés adataiból három dimenziós térképet rajzol arról a tengerfenékről, mely fölött elhaladt a hajó. Nem kell mondani, hogy ez milyen hasznos az utazónak, a búvárnak, a halásznak vagy a kincskeresőnek.

 

 

 

Szóljon hozzá!