Bár a méznek sok kultúrában szinte varázserőt tulajdonítanak, és állítólag puszta csorgatása is felkelti a szexuális vágyat, hazánkban még mindig luxusnak számít a mézfogyasztás. Utánajártunk, így van-e, mennyibe kerülnek, milyen formában használatosak azok a mézkülönlegességek, amelyekkel mindenkinek érdemes megédesíteni a mindennapjait.

Királyok eledelének, istenek ajándékának és az örök ifjúság elixírjének is titulálták már az elmúlt évezredekben a mézet, Plinius például mennyei csodaszernek, Ovidius pedig a tudás forrásának nevezte az aranysárga finomságot, a fáraók még a túlvilágra is magukkal költöztették a mézescsuprokat, sőt, a kutatások szerint a balzsamozáshoz is használtak méhészeti termékeket.

A pergetés a leggyakoribb módszer a kinyerésre

A mézet már az ősemberek is fogyasztották, erről 16 ezer éves leletek tanúskodnak, a legrégibb bizonyíték a spanyolországi Arana-barlang falába vésett sziklarajz, mely egy fiatal nőt ábrázol, akit körüldöngenek a méhek, miközben lépesmézet szed egy üregből. Akkoriban még nem a mai formában fogyasztották a tápláló eledelt, hanem az egész lépet megették, lárvástól-mindenestől.

A méz a Bibliában is többször szerepel, az Ószövetségben szó esik a méhcsaládok gondozásáról, a füstölésről és a méz kinyeréséről. A zsidók felfogásában a méz a bőséget, a jólétet jelképezte, szerelmi erőt is tulajdonítottak neki, az újszülöttek száját mézzel kenték be, hogy szépek és gazdagok legyenek. A méz kivételes megbecsülését az is jelzi, hogy a méhészeti perekben elfogadták nők vallomását is.

Magyarországon már jóval a honfoglalás előtt foglalkoztak méhészkedéssel, a méhészet első oktatói a papok voltak, tudásuk feltehetően nem tapasztalatból, hanem könyvekből származott: római írók munkáit tanulmányozták. A méz itthon is évszázadokon keresztül alapvető élelmiszernek számított, mostanában - igen kedvező élettani hatásai révén - újra reneszánszát éli, igaz, még mindig igen kevés családban kerül rendszeresen az asztalra.

Mindenre jó

A méz igen összetett élelmiszer. Található benne vas, réz, mangán, szilícium, kálium, nátrium, foszfor, alumínium, kén és magnézium, a méhek nektárgyűjtő területének talajában fellelhető ásványi sótartalom függvényében. Vitaminforrás is, hiszen C-, B1-, B2-, B6- és G-vitaminokat, folsavat, valamint biotint is tartalmaz.

Illat- és aromaanyagai elősegítik az étvágy kialakulását, fogyasztása segíti az emésztést és a máj munkáját, táplálja az izmokat, míg a csorgó méz látványa a kutatások szerint fokozza a szexuális vágyat is. A benne lévő antioxidánsok és baktériumölő enzimek segítenek a gyógyulásban, illetve a betegségek megelőzésében.

Nagy munka: hordani, tölteni, érlelni, lezárni

A méz nem csak édes, hanem savas is, ami szintén az étvágyra van jó hatással. Tévhit, hogy a méz hizlal, ugyanis a méz gyümölcscukortartalma a májban glikogénként raktározódik, így nem lesz belőle zsír. Egyes mézfajták ráadásul vizelethajtók, így a fogyást segítik. Másik tévhit, hogy a méz rendszeres fogyasztása fogszuvasodást okoz. A szakemberek szerint a benne található fertőtlenítő anyagok éppen hogy gátolják a fogak romlását.

Luxus lemondani róla

A mézvásárlás luxusnak számít hazánkban - állítja Hegedűs Tamás méhész -, pedig ez az élelmiszer nagy segítséget nyújthat abban, hogy egészségünket megőrizzük, szervezetünket megerősítsük. "Kijelenthetjük, hogy tulajdonképpen lemondani luxus róla" - mondja a békésszentandrási szakember. Magyarországon egy fő átlagosan 0,3 kilogramm mézet eszik meg évente, Németországban ez a szám a tízhez közelít.

Érdemes tudni azt is, hogy a szakemberek szerint mindenkit a gyermekkorának helyén megtermő növények tesznek egészségessé, ellenállóvá.

A légúti pollenallergiában szenvedőknek például javallott olyan mézet fogyasztaniuk, amely a tüneteket kiváltó növény virágporát tartalmazza.

Tehát magyar embernek elsősorban magyar mézet kell fogyasztania. (A pollenallergiások tüneteinek enyhítési módjáról többet is elárul a mezvasar.hu oldal.)

 

 

 

1 komment