Nepál sokáig a világtól elzárt terület volt, még nincs hatvan éve, hogy látogathatják a külföldiek. A kalandokra vágyó túrázók egyik álma ez a vidék, de a különböző vallások iránt érdeklődők is szívesen indulnak ide felfedezőkörútra. Az országra a mai napig jellemző az egyszerű élet és sajnos a szegénység is.

Nepálban 2500 évvel ezelőtt telepedtek le a mongol vándortözsek, az azóta eltelt évezredek alatt a helyieknek meg kellett küzdeniük a brit gyarmatosítókkal, az indiai embargóval és a kommunizmussal is.

1950 körül Tribhuvan király politikájának köszönhetően demokratizálódni kezdett az ország. A nepáliak nagy összhangban - bár szegényen - élnek a természettel és tulajdonképpen egymással is, annak ellenére, hogy rengetegféle etnikum megtalálható.

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy Nepálban minden a vallás körül forog, a hit gyakorlása a helyiek életének szerves részét képezi. Az országban rengeteg a templom, de nem csupán egyetlen vallás szent helyei ezek, hanem sok-sok különböző közösségé.

Sok népcsoport él Nepálban, többek között serpák, kiratok, magarok, gurungok, khasok, tharuk, tibetiek, és mindegyiknek más a vallása. A legtöbben a hinduizmus és a buddhizmus tanait követik, az ország hivatalos vallása a bráhánizmus, de van, aki az ősi sámánokban hisz, és akad, aki muzulmán. 

A hinduista és buddhista eszmék az idők folyamán szinte összeolvadtak, összekeveredtek, a helyiek ezek szerint élnek. A Tibetből befogadott menekülteknek köszönhetően nőtt a buddhisták száma, de nyugatról jöttek keresztények is. Az országban nem is a sokszínűség a megdöbbentő, hanem a tolerancia, amivel az egyes csoportok viszonyulnak egymáshoz.

A Daisan a legfontosabb nepáli ünnep, októberben tartják, és meglehetősen nagy állati áldozattal jár, ezért megrögzött állatvédőknek nem javasolt. Novemberben van a Tihar, ilyenkor az állatok iránti tiszteletüket róják le, nem ölik meg őket. A Holi márciusban van, a Chaitra Daisan áprilisban, ilyenkor újra az állatokra kerül a sor.

Novemberben, márciusban, augusztusban és szeptemberben vannak a hindu fesztiválok a Haribodhini Ekadashi, a Maha Shivaratri, a Gai Jatra és a Krishna Jayanti.

Nepálban kajakozhatunk is

A buddhisták szintén ünnepelnek novemberben, a Mani Rimdut tartják ilyenkor, májusban a Buddha Jayantit, februárban pedig a Losart, a tibeti újévet.

Aki nem kulturális programokra vágyik, hanem a természetben szeretne felüdülni, itt minden lehetőséget megtalál hozzá. A helyiek egyre jobban fel vannak készülve a nyugati turisták fogadására, így a már hagyományos hegymászás mellett szerveznek rafting- illetve kajaktúrákat, de lehet náluk síelni is. Ez utóbbi elsősorban tehetősebbeknek ajánlott, hiszen csak helikopterrel lehet eljutni a pályákra, ami nem két fillérbe kerül.

A szerelmeseknek sem kell csupán az olyan "kommersz" helyszínek közül válogatni mint Dominika vagy Bora Bora, kifejezetten nászutakat is szerveznek már Nepálba.

A hippikorszakban sokan csakis az ópium miatt érkeztek az országba, és bár ma is folyik kábítószer-kereskedelem az országban, az ebből származó bevétel nem jelentős. Az országba nem is a bódulás miatt érkeznek a turisták, sokkal inkább a kulturális és természeti látnivalók kedvéért.




Deluxe Magazin

 

 

 

Szóljon hozzá!