Vásáry Tamás ötéves kora óta vonzódik a zenéhez, kisgyerekként a rádióban hallott klasszikus zenét hallás után próbálta lejátszani. Zenei pályafutását csodagyerekként kezdte: első koncertjét 8 éves korában adta a debreceni Zenedében. Bejárta az egész világot, a nemzetközi zenei élet legrangosabb együtteseivel lépett fel. Példaképe Kodály Zoltán, akinek az asszisztenseként dolgozhatott.

1933. augusztus 11-én született Debrecenben. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte Dohnányi Ernő és Hernádi Lajos növendékeként. 1948-ban megnyerte a budapesti Liszt versenyt, 1955-ben díjat nyert a párizsi Marguarite Long versenyen és a varsói Chopin versenyen is.

Zongoristának és karmesternek egyszerre tartja saját magát: amikor zongorázik, zongoristának, amikor vezényel, karmesternek, és amikor zongora mellől vezényel, akkor mind a kettőnek egyszerre.

Diplomája megszerzése után Kodály Zoltán asszisztense lett, mint szolfézstanár. "Ő volt a legjelentősebb személyiség, akivel valaha találkoztam. Bizonyos szempontból félelmetes volt a közelében lenni, mert mindig tudott olyat kérdezni, amit illett volna tudni, és nem tudtam. Igaz, ezzel lehetett a legtöbbet tanulni. Az ő tudása elképesztő volt, nemcsak a zene területén, hanem az élet legkülönbözőbb kérdéseivel kapcsolatban is" - mondta példaképéről, Kodály Zoltánról az [origo] Vendégszobájában, ahol 2006-ban kérdezhették az olvasók.

1956-ban emigrált, Londonban és New Yorkban folytatta karrierjét. 1979-től a BBC Northern Symphony Orchestra zeneigazgatója lett. A rendszerváltás után hazatért, 1993-tól a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának vezető karmestere, a Magyar Rádió főzeneigazgatója lett. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával készített CD-felvételei sikert arattak a közönség körében, és elismerték a kritikusok is.

Zongoraművészként vendége volt a legfontosabb nemzetközi fesztiváloknak (Salzburg, Edinburgh, Berlin), mint szólista a világ összes jelentős nagyzenekarával fellépett. Lemezei jelentek meg Brahms zongora és kamarazene műveivel. A Berlini Filharmonikusokkal játszotta lemezre Mozart zongoraversenyeit, amelyet a zongora mellől vezényelt.

Vásáry Tamás szabad idejében verset, prózát, regényt ír

Karmesterként is nagy népszerűségnek örvend: a Bournemouth-i Szimfonikus Zenekar első karmestereként rendszeresen fellép Nagy-Britannia hangversenytermeiben és külföldi turnékon. Vendégkarmesterként a Londoni Filharmonikusokkal és a Royal Philharmonic Orchestrával koncertezett.

Vásáry előadásait különlegessé teszi, hogy a zongoraversenyeket hangszere mellől vezényli. A zenében a teljes ősi valót, a lélek rezgését érzi. Szerinte az igazi zene a sokat tapasztalt, nagy lélek érzéseinek foglalata, melyeket - éppen megszenvedettségük miatt - óriási hatással képes átadni.

1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét. 1998-ban a köztársasági elnöki Arany Emlékéremmel, valamint a Rádiózenekar szellemiségének magasrendű megújításáért, karmesteri és zongoraművészi pályafutásáért Kossuth-díjjal tüntették ki. 2001-ben megkapta a magyar államiság ezeréves évfordulója alkalmából alapított állami kitüntetést, a Millenniumi Kölcsey-díjat.

Szabadidejében verset, prózát, regényt ír, szeret színházba és moziba járni. 2003-ban A zenén túl címmel jelent meg kötete a Zeneakadémián tartott előadás-sorozatából. "A zenében is az a lényeg, mi van a hangok mögött, honnan jön és hova érkezik.

Vagyis a láthatatlan szellemi forrás, amelyből fakad, az inspiráció és a hangokká vált zenét felfogó emberi közeg, a hallgatóság, az ember, akihez eljut a zenén túli üzenet" - mondta arra utalva, hogy az előadásaiban egyszerre mutatta be a zeneművészet legnagyobb géniuszainak zenéjét és emberi sorsát is. Nagy sikerű előadást tartott a Mindentudás Egyetemén, ahol élő zongorajátékkal idézte meg a zenetörténet egyik legnagyobb egyéniségét, Liszt Ferencet.

Deluxe Magazin

 

 

 

Szóljon hozzá!