Sokat köszönhet a hazai borászat idősebb Franz Weningernek, aki a kilencvenes évek elején a burgenlandi Horitschonból fél lábát áttette Balfra, hogy tovább öregbítse a magyar bor hírnevét. Azóta a balfi birtok irányítása a fia, ifjabb Franz Weninger kezébe került, aki diákos külseje ellenére meglepően komoly gondolatokat képes megfogalmazni a szőlőhöz való viszonyáról.

	Az első Weninger-verjus

Időközben azt is megszoktuk, hogy Weningerék szinte minden évben előrukkolnak valami újdonsággal. Tavaly pezsgőt készítettek, legfrissebb termékük pedig csavarzáras palackban jelent meg, és verjus névre hallgat.

A verjus (ejtsd: verzsü) francia szó, jelentése: zöld lé. Nem más, mint az éretlen, zöld szőlő kipréselt leve, amit savanyú mustnak is neveznek.

A verjus-t tíz évvel ezelőtt Franciaországban fedezték fel újra. Európában nagy múltja van, a rómaiak is készítették, a középkorban mindenki ismerte, egészen addig, míg a keresztes lovagok magukkal nem hozták a citromot.

Ifjabb Weninger Svájcban csodálkozott rá a citrom előtti savanyító szerre, és nyomban elhatározta, hogy itthon is megpróbálkozik a készítésével, mivel a verjus kiválóan adaptálható a birtokon folyó biodinamikus gazdálkodás rendszerébe.

Mert mi történt eddig a hozamkorlátozás érdekében levágott, éretlen zöld fürtökkel? A földre kerültek, és elrohadtak. A július végi zöld szüret mostantól azonban nem "csak" a borok minőségét garantálja, hanem újabb termékkel gazdagítja a hazai gasztronómiát.

Az első magyar verjus syrah-ból készült. Természetesen bármelyik szőlőfajta alkalmas zöld lé készítésére. Két napig préselték, aztán kénezték, majd Ausztriában pasztörizálták, végül egy gyümölcslé-feldolgozó üzemben palackozták.

Mivel savai lágyabbak és rafináltabbak, mint az eceté vagy akár a citromé, előszeretettel és bátran használhatjuk saláták, halételek, húsok és üdítőitalok ízesítésére.

Weningerék rengeteget fejlődtek az elmúlt tíz évben. Boraik stílusvilága letisztult, kikristályosodott. A biodinamikus szőlőművelésnek, a természettel való együttműködésnek köszönhetően a megszokottól eltérő, más karakterű borok kerülnek a modern designnal ellátott palackokba.

Balf kiegyenlített kontinentális éghajlata országos viszonylatban meglehetősen csapadékosnak és hűvösnek számít. Kristályos palakőzetekből álló talaja némiképp ellensúlyozza a mostoha időjárást, amely furcsamód leginkább a vörösbortermelésnek kedvez.

A borvidék hírnevét megalapozó kékfrankos mellett egyre több világfajta is gyökeret ereszt a helyenként sok meszet tartalmazó rétegekben. Weningeréknek hála, a kékfrankos, merlot, cabernet franc mellett a pinot noir és a syrah is szerető otthonra talált a Fertő tó partjainál.

A kékfrankosról egyébként Weningerék bizonyították be elsőként Magyarországon, hogy nagy minőségben képes felvenni a versenyt a világfajtákkal.

 

 

 

Szóljon hozzá!