Rizs, bab, hús – ha valaki szereti ezeket az alapanyagokat, illetve ízletes, fűszeres kombinációjukat, biztosan nem fog éhezni Brazíliában. Ha nem, akkor legfeljebb egy kicsit nehezebb dolga lesz, amikor autentikus brazil ételeket akar megkóstolni. Összeszedtük, mit érdemes enni a szamba országában.

Elöljáróban annyit el kell mondanunk, hogy egységes brazil konyháról nemigen beszélhetünk, hiszen sok népcsoport hatott ezen a területen egymásra, a gasztronómiát portugálok, indiánok, afrikaiak, németek, japánok, spanyolok és olaszok is befolyásolták.

A turisták általában a hotelek kontinentális reggelijével találkoznak először, a megszokott ételeket egzotikus gyümölcsök színesítik, olyan helyi trópusi finomságokat kínálnak itt, amiknek sokszor csak indián nevük van. Érdemes a napot egy pohár frissen facsart, vitamindús gyümölcslével kezdeni, ezekből még a legegyszerűbb hotelek is többfélét kínálnak.

Ebédre és vacsorára már megpróbálkozhatunk a brazil jellegzetességekkel is, kihagyhatatlan a nemzeti ételként számon tartott feijoada, ünnepeken és hétköznapokon egyaránt eszik. Természetesen minden régiónak megvan a saját receptje, de alapvetően a feijoada egy rizses egytálétel, amiben többféle hús (friss és füstölt marha, disznó) van, illetve fekete bab. Általában hagymás-paprikás szósszal és salátával tálalják.

Levest a brazilok nemigen esznek, előételként inkább friss, könnyű dresszinggel meglocsolt salátákat fogyasztanak. Kedvelt növényük a xuxu, ami leginkább a sárgarépához hasonlítható.

Halat is szívesen készítenek, érdemes megkóstolni a zöldséggel és kókusztejből készített szósszal tálalt sült tengeri halat (moqueca). A marhából készült ételek olcsóbbak, mint a hal alapú fogások, Brazília ugyanis nagy marhatenyésztő állam (egyes adatok szerint a világon a harmadik), így szintén "kötelezően" megízlelendő fogás az itteni steak.

Feijoada, a brazil nemzeti étel

 
A parillada nevű étel (Argentínában is népszerű) látványnak sem utolsó, egy hosszú kardra tűzdelnek fel húsokat, ezzel járkál körbe a pincér, és kínálgatja a vendégeknek.

Bár az idegenvezetők tapasztalatai szerint a magyarok nem szeretik annyira, azért érdemes kísérletezni a narancsos ízesítésű hurkával is, hátha valakinek megtetszik a különleges ízvilág.

Köretként általában választhatunk rizst, zöldségeket, maniókát és édesburgonyát. Okrából, hagymából, mogyoróból, rákból és pálmaolajból készül a brazilok által nagyon kedvelt fogás, a caruru, amit az esetek nagy részében az utcákon árusított acarajé (tenger gyümölcseivel, paradicsomszósszal kínált sült bab) mellé esznek.

Ha Brazíliában jár, nem hagyhatja ki a Caipirinha-t

Jártukban-keltünkben gyorsan elfogyaszthatjuk a Pão de Queijót, ami egy tipikus brazíliai snack, "sajtkenyérként" definiálhatnánk: kicsi, puha hengert készítenek maniókalisztből és sajtból, ezt sütik ki. A coxinha egy csirkés krokettet takar, amit csirkegomb alakúra formáznak.

Jellegzetes desszert a cuscuz branco, amit a kuszkuszhoz hasonlóan készítenek, darált maniókából, kókusztejből és cukorból.

Ezeket a könnyűnek nem mondható, fűszeres ételeket már csak valami komoly itallal lehet lejjebb tuszkolni, erre a célra kiválóan megfelel a brazilok nemzeti itala, a cachaça, azaz a cukornádpálinka.

Az erős ital a fehér rumhoz hasonló, a zöld cukornádból készítik desztillálással, és néhány hétig fahordókban tálalják. Viszonylag semleges íze van, így kiváló koktélalapanyag, ez a híres caipirinha alapja is, ami mellé jégkása, lime és cukor kerül.

Alkohol nélküli frissítőkkel is lépten-nyomon találkozhatunk, igen népszerű az acai és cupuacu gyümölcsökből készített trópusi italok, ezeket a turisták is pillanatok alatt megszeretik.

Étteremválasztás előtt érdemes tudnunk, hogy pénztárca- és gyomorkímélő megoldás lehet, ha egy "comida a quilo" vagy "comida por quilo" feliratot viselő étteremben térünk be, itt ugyanis az számít a fizetésnél, hogy súlyra mennyit ettünk.

Vannak ugyanakkor nagyétűeknek való helyek, ahol befizetünk egy fix árat, és azért annyit ehetünk, amennyi csak belénk fér. A rodizio a kiszolgálás megszokott formája, annyit jelent, hogy a befizetett összeg ellenében tulajdonképpen bármit ehetünk: a pincérek körbe-körbe járkálnak az étteremben a tálakkal, és mindenki azt kér tőlük, ami szimpatikus neki.

Deluxe Magazin

 

 

 

Szóljon hozzá!