A David Roentgen név olyan súllyal bír a bútorok világában, mint például a Patek Philippe az órákéban vagy a Rolls-Royce az autókéban. A kétszáz éve elhunyt németországi mester műremekei az aukciósházakban nem ritkán százezer eurókért kelnek el, egy tulipánfából készített írószekrény 173 millió forintos világrekordja pedig 2005 óta nem dőlt meg.

A Roentgen-bútorok piacát egy szűk, ám annál szenvedélyesebb gyűjtői kör határozza meg, amelynek képviselői nagyon is tisztában vannak a minőséggel - mondta Marcus Radecke, a londoni Christie's Roentgen-szakértője. Ez a kör természetesen a több mint 200 éves különlegességek árát is a felismert minőséghez igazította, ami a gyakorlatban méregdrága, több tíz- és százezer eurós bútorokat jelent.

A 173 millió forintos asztal zárva és nyitva

A legtöbbet, 456 ezer angol fontot (173 millió forintot) 2005 júliusában fizették a Christie's londoni aukciósházában egy Roentgen-féle bútorért. Az 1777 és 1780 között, tulipánfából (Liriodendron tulipiferából) és platánfából készített cilinderes íróasztal leütési árát azóta sem szárnyalták túl, ugyanakkor ebbe az értékkategóriába több Roentgen is tartozik, például az a marketériás szekreter, amely öt éve cserélt gazdát 889 500 dollárért, vagyis 166 millió forintért a Christie's New York-i kirendeltségén.

A rivális Sotheby's árverőházba nem jutottak el ennyire értékes Roentgenek, ott a legdrágább "mindössze" 135 ezer angol fontba, azaz 51 millió forintba került. Ez a nagyságrend pedig nem számít ritkaságnak a német mester remekei esetében, például ugyanekkora összeget jelent egy amszterdami árverésen elkelt, 1755-60-as komód 200 ezer eurója is. A legnagyobb árverőházak katalógusait lapozgatva általában 50-100 ezer eurós leütési árakat találunk a presztízskategóriás darabok esetében, de a kisebb bútorok (kandeláberek, ládák és kisebb asztalok) is meglehetősen drágák: mérettől és fajtától függően 5-20 ezerbe kerülnek a legolcsóbbak - legalábbis ilyen kép rajzolódik ki a Sotheby's- és a Christie's-katalógusok eredménylistájából.

Nagyúri bútor 51 millió forintért

A magas leütési árak mögött természetesen a különleges művészi kivitelezés és a nemes alapanyagok állnak. Abraham Roentgen és fia, David Roentgen 1742 és 1795 között készítették a műremekeket, amelyek száma a szakértők szerint meghaladja a kétezret is. A manufaktúrát kettejük közül inkább a fiú tette világhírűvé, igaz, az alapokat az apa fektette le. A bútorműhely virágkora 1770 és 1790 között volt, ebben az időszakban a versailles-i udvarban XVI. Lajosnak és Marie Antoinette-nek, Szentpétervárott II. Katalin cárnőnek, valamint az európai fejedelmeknek, hercegeknek és királyoknak számos nagyvárosban a legkitűnőbb bútorokat készítette.

Az anyaghasználat szempontjából a sokoldalúság és az igényesség jellemzi a manufaktúrát. A fák között mahagónitól kezdve az ébenen át az egzotikus ritkaságokig minden megtalálható, a marketériát (vagyis a berakásokat) pedig szintén a legkülönfélébb anyagokból készítették hajszálpontosan a mesterek: a (nemes)fémeken kívül drágakövekkel, elefántcsonttal vagy éppen teknőspáncéllal díszítették őket.

Ezek többsége múzeumokban, kastélyokban és luxusvillákban található, David Roentgen halálának 200. évfordulója alkalmából azonban Németországban két városban is nyílt kiállítás, méghozzá Neuwiedben és Berlinben. Ezeken a helyszíneken a látogató szemtanúja lehet, miként jutott el a világhírű műhely a késő barokktól a játékos rokokón át az elegáns klasszicizmusig.

Deluxe Magazin

 

 

 

Szóljon hozzá!