Kerek 300 esztendeje fedezték fel azt a rejtélyes barnásvörös anyagot, amely a fehér keményporcelán elődjeként vonult be az iparművészet történelemkönyvébe, és amely alapjaiban rengette meg a távol-keleti porcelánmanufaktúrák monopóliumát. Az évforduló alkalmából a Deluxe Magazin Meißenbe látogatott.

A lehetetlent valósította meg 1701 októberében a szászországi Johann Friedrich Böttger, aki a világtörténelemben először csinált aranyat, méghozzá - a hitelesnek tartott tanúk szerint - 15 darab ezüst kétgroschenesből. A hihetetlen mutatvány olyan nagy sikert aratott, hogy I. Frigyes porosz király azonnal meghívta udvarába a csodatévő alkimistát, és megparancsolta, hogy neki is állítson elő aranyat.

Böttger persze tudta, hogy a király pénzszűkében van, és feltehetően akkora mennyiségre van szüksége, amekkorát az ő módszerével nem lehet felmutatni. Ezért nem maradt számára más lehetőség, mint a menekülés.

Az alkimista Wittenberg városában talált ideiglenes szállást, ahol egy hónap alatt utolérte a híre. Ekkor azonban már nem tudott elmenekülni II. (Erős) Ágost szász fejedelem elől, aki habozás nélkül bebörtönöztette Böttgert, és ráparancsolt, hogy fejvesztés terhe mellett állítson elő neki aranyat.

A keménykezű uralkodó nyomása alatt Böttgernek különböző praktikákkal sikerült megmaradnia aranycsináló hírében, bár arról a korabeli beszámolók nem szólnak, milyen eszközökkel sikerült időről időre felmutatni a nemesfémet. Mindenesetre Böttgernek nem volt más választása, minthogy tovább folytassa mesterségét.

Erős Ágost 1705-ben a meißeni Albrechtsburg várába záratta az alkimistát, aki mellé egy Ehrenfried Walther von Tschirnhaus nevű, kerámiákkal foglalkozó tudóst állíttatott szolgálatba. Tschirnhaus kísérletei rendre azt bizonyították, hogy nem lehet aranyat előállítani az agyagból, viszont 1707-ben keletkezett egy nagyon fontos, vörösesbarna színű melléktermék, amelyet később már Böttger fejlesztett tovább, ugyanis Tschirnhaus 1708-ban meghalt.

Ugyanebben az évben a szász alkimista előállította a barna színű, kemény és homogén anyag egy változatát, amely nagy mértékben hasonlít a Kínából érkező, aranyáron vásárolható fehér porcelánhoz. Ez a "barna porcelán" - amelyet kissé megkésve, 1919-ben Böttgersteinzeug néven védetett le a meißeni manufaktúra - az európai iparág első komoly eredménye.

A három évszázados műhely 150 évig volt Meißen várában, az Albrechtsburgban

Az 1707-es felfedezés jubileumát a meißeni manufaktúra 2007-ben különkiadásokkal és limitált szériás darabokkal ünnepli. A barna anyag mintájára szintén 1708-ban készült el az első európai fehér porcelán, amely később végzetes csapást mért az egész világra kiterjedő kínai monopóliumra.

1709-ben Böttger elárulta Erős Ágostnak, hogy felfedezte a távol-keleti porcelán titkát, és cserébe szabadságot kért. Persze a szász uralkodó nem tágított eredeti elképzelésétől, és azt válaszolta, hogy csak akkor engedi ki a meißeni börtönlaboratóriumból, ha sikerült előállítania a korábban igen könnyelműen megígért 60 millió aranydukátot oly módon, hogy ebből minden hónapban legalább 50 ezret mutat fel. Az alkimista természetesen nem tudta teljesíteni a kérést, de meggyőzte Erős Ágostot, hogy ténylegesen birtokában van a keményporcelán receptjének.

Az arkánum megszerzése után, 1710-ben Erős Ágost megalapította a meißeni Albrechtsburg várában az első európai porcelánmanufaktúrát, és továbbra is várta a havi 50 ezer aranyat Böttgertől, akit nem sokkal később megbízott a műhely vezetésével.

Négyévnyi próbálkozás után Böttger már arról is meggyőzte az uralkodót, hogy a "fehér arany" legalább olyan jövedelmező, mint a nemesfém, ezért Erős Ágost kiengedte a vár falai közül azzal a feltétellel, hogy nem hagyja el Szászország területét, nem árulja el az arkánum titkát, és élete végéig vezeti a manufaktúrát.

Böttger egészségét ekkorra már erősen kikezdték a vegyi anyagok, és élete utolsó éveiben minden tudását átadta bizalmasainak, akik egyre nagyobb létszámban dolgoztak a meißeni várba telepített manufaktúrában. Johann Friedrich Böttger 1719-ben, 37 éves korában meghalt, de hogy miként derült fény az államtitokra, azaz a porcelán összetételére (65 százalék kaolin, illetve mintegy fele-fele arányban földpát és kvarc), illetve az előállítási módszerekre, az már egy másik történet.

Deluxe Magazin

Korábban:

Elkelt Ázsia legdrágább porcelánja

Szokni kell az arany színét

Magyar luxusmárkák a világ legjobbjai között

Bemutatkozott a Herendi ruhakollekciója

A porcelán útja

 

 

 

Szóljon hozzá!