A felkapott kávézók többnyire zsúfoltak a baráti vagy üzleti beszélgetéssel egybekötött eszpresszóra betérőktől, ám csak kevesen akadnak, akik profi szinten is ismerik a kávé világát. A téma egyik szakértője Senkáriuk András, a Barista Hungary vezetője, vele beszélgettünk a kávékultúráról.

	A cappuccino nálunk is népszerű

Bár a barista szó jelentésével hazánkban egyelőre viszonylag kevesen vannak tisztában, az biztos, hogy az ezen szakemberek által készített eszpresszó alapú kávéitalokat annál többen fogyasztják. Azok kedvéért, akik betekintést szeretnének nyerni a kávé világába, Senkáriuk Andrást, a kávékészítő szakemberek képzésére szakosodott Barista Hungary vezetőjét kérdeztük.

- A hatvanas években Olaszországból indult hódító útjára az eszpresszó-kultusz. Magyarországon mikor és hogyan terjedt el?

A hatvanas években a keleti blokkban elsőként mi kezdtük el gyártani az Olaszországtól "koppintott" eszpresszó technológiával működő gépeket. Ekkor még rugós csaptelepes, úgynevezett Casino-rendszerű gépekkel készült a kávé. Ezzel párhuzamosan, 1961-től Olaszországban már a vízpumpás eszpresszógépek kezdték meg működésüket. Ezek közül elsőként a Faema E61-es, Legend becenéven emlegetett gép terjedt el, amely az összes ma használatban lévő gép ősének is tekinthető.

- Beszélhetünk-e magyar "kávékultúráról"?

Magyarországon rendkívül összetett kávéízlés van, amelyre nagy hatással volt az utóbbi évszázadokban a bécsi és az olasz eszpresszó kávékultúra. Kiforrott kávékultúráról akkor beszélünk, ha a kávé útja a "cserjétől a csészéig", a keverék kialakításától a pörkölésen és a kávékészítés technológiáján át egészen a jellegzetes alapkávéig (köztük eszpresszó, caffé creme), illetve a kávéfogyasztás jellemző helyéig (például kávébár Olaszországban) egységes, szoros összefüggésekkel bíró rendszert képez. Ilyen értelemben sajátosan és jellemzően magyar kávékultúráról egyelőre nem beszélhetünk.

- Ön szerint mely kávéfajták a legnépszerűbbek Magyarországon, és miért?

Talán a klasszikus cappuccino, amely a krémesen sűrű, intenzív eszpresszó és a krémesen lágy, habosított tej "házassága". Megőriz valamit az eszpresszó jellegéből, aromáiból, ugyanakkor ízeit lekerekíti, visszafogja a tej, így nem túl durva és karcos. Illik a magyar gondolkodáshoz, mivel egyik összetevő sem domináns, nem tud uralkodni a másikon, integrálódnak egymásba, új minőséget hozva létre. Persze az igazi mániákusok esküsznek az eszpresszóra, és ki nem állhatják a tejet, a latte macchiato (habosított tej üvegpohárban, eszpresszó kávéval rétegezve), illetve a caffé latte (nagyon rövid eszpresszó, sok tejjel, óriási bögrében) pártján állók pedig mindezzel élesen szembenálló nézetet vallanak. Bár azt hiszem, ez a fajta kettősség jellemző ránk.

- Melyik kávét mikor érdemes fogyasztani?

Mindig a napszaknak megfelelő kávéitalt érdemes innunk. Reggel, mégpedig szigorúan reggeli után egy klaszikus eszpresszót választhatunk, tízóraira egy krémes cappuccinót a péksütemény mellé. Az ebéd utáni, délutáni kávézáshoz eszpresszó macchiato (eszpresszó kávé egy pötty tejhabbal "foltozva") vagy egy réteges latte macchiato bizonyulhat jó választásnak, utóbbi esetleg egy izgalmas sziruppal megbolondítva, ízlésünk és ráérő időnk függvényében. Este, vacsora után egy rövidített eszpresszót, azaz ristrettót rendeljünk. Ez a kávé - bár rendkívül erősnek látszik, tulajdonképpen csak a kávékrémben sűrűsödő aromák esszenciája, koffeint alig tartalmaz.

- Mennyit kávét fogyaszthatunk egy nap?

Ne ijedjünk meg a napi három-négy kávétól sem! Ha jó kávékeverékből, helyesen készíti el a barista az eszpresszót és a belőle készülő kávékat, akkor az épp annyi koffeint tartalmaz, amennyi nem terheli szervezetünket, de felfrissít a következő 3-4 órára. És akkor jöhet a következő...

 

 

 

Szóljon hozzá!