Nem lehet véletlen, hogy az ínyencek körében egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a magyar pálinka, amelynek növekvő rajongói tábora a számára legkedvesebb párlatot igen bőséges kínálatból választhatja ki. A megannyi nedű között az egyik leghíresebb a Panyolai Elixír.

A minőségi magyar pálinkák számtalanszor bizonyították már, hogy világhírük megérdemelt és a palackba zárt nedű valódi gasztronómiai érték. A népszerűség oka, hogy a hazai élvonalbeli pálinka, így a Panyolai Elixír család 9 fajta terméke is egészen egyedi, s mint ilyen, megkülönböztetett figyelmet igényel. Az Elixír abban hasonlít csupán a hajnali disznótorok karcos "fogópálinkáihoz", hogy mindkét ital alkoholt tartalmaz és több-kevesebb köze van a gyümölcshöz. És ez itt a lényeg! Ez ugyanis első osztályú gyümölcsből készül, íze ettől válik utánozhatatlanul természetessé és karakteressé. Ráadásul semmiféle adalékot nem tartalmaz, így egy palack ital 5-6 kg gyümölcs legjavát zárja magába, annak ízét, zamatát, harmóniáját tükrözi. Ezek közül is kiemelkedik a szilvából készült, melynek az igazi hazája a kanyargó Szamos folyót követő hátság - a Szamoshát, illetve Szatmár. A nevét is erről a tájról kapta, amely név immár márkanévként is felfogható: Szatmári Szilva.

A pálinkafőzés története a múlt homályába vész. Nem tudni pontosan, ez a kellemes végeredménnyel járó, de nagy figyelmet és szakmai tudást igénylő  tevékenység mikor alakult ki, de az bizonyos, hogy falusi hagyományokhoz kötődik. Könnyű megérteni ennek okát: a pálinkához gyümölcs kell, az viszont vidéken terem. Ezen a nyáron elkényeztetett minket a természet: az idei gyümölcsök első osztályúak, mézédesek és zamatosak lettek. Ez az alapja, ez határozza meg a pálinka ízét, de a minőséget ezen kívül a főzési eljárás és a főzőmester egyéni tapasztalata, ízlése is befolyásolja. A panyolai főzdét lendületes, fiatal csapat vezeti, s a dolgozók átlagéletkora is alig haladja meg a 30 évet. A fiatalság kedvez a kezdeményező kedvnek, kreativitásnak és az újdonság iránti nyitottságnak. Az Elixír-sorozat minden tagja hagyományos módon készül, évszázados mozdulatsorokat feltámasztva, de a francia design üveg, a legapróbb részletekig kidolgozott megjelenés, címke nemzetközi ízléssel mérve is rendkívül igényes.

Ki tudná a szintén nem túl terjedelmes Magyarország térképén megmutatni, hol található az apró, 600 főt számláló Panyola? A helyi lakosokon kívül jeleskednének a gyorsaságban azok a magyar vagy külföldi látogatók, akik kóstolták már a Panyolai Szilvórium Kft. pálinkáit és kíváncsiságból, egy alkalommal, vagy visszatérő vendégként eljönnek megtekinteni annak szeszfőzdéjét,  megismerkedni a pálinkafőzés hagyományos eljárásával és a pálinkakóstolás modern, szofisztikált szertartásával. Pedig Kölcsey, Krúdy, Móricz Zsigmond világa ez. "A környék, melyben lakom, el van dugva szem elől, szép, de vad s felette magányos. Egyfelől a Tisza foly, másfelől a Túr, mely itt amabba szakad, s minket a torkolatban hagy laknunk. Egyfelől nagy erdők körítnek, másfelől nyílás esik, s láthatárainkat a máramarosi hóbércek határozzák..." - írja a Himnusz költője a tájról.

A főzdét a helyszínen is megtekinthetik az érdeklődők

A főzde szakszerű bemutatása után idilli környezetben, az Öreg-Túr partján álló kóstolóházban mérettetnek meg az italok. Legnépszerűbb és legismertebb a borostyánsárga színű, eperfa hordóban pihentetett, mazsolás-lekváros zamatú Érlelt Szatmári Szilva és a karakteres Szabolcsi Alma. Ezt követik a Vilmos körtéből és Gönci barackból készült pálinkák, valamint a Fekete cseresznye. Komoly tábort alakítottak azok az újdonságkereső pálinkabarátok, akik élvezettel kóstolgatják a különlegességeket: az ágyon érlelt, erdei illatokat idéző szamócát, a piros- vagy feketeribizlit és a mással össze nem téveszthető, egyedi zamatú bodzapálinkát.

A pálinka nagy szélsőségeket ötvöz: származási helye elszigetelt, érintetlen kincs, ahol mintha megállt volna az idő. Az ital maga viszont a családi, céges és társasági események egyre népszerűbb szereplője. A beregi kisrégiót a Tisza és az ukrán határ között megbúvó húsz falu alkotja. A terület azon kevés kistáj egyike, amely valóban erős identitással rendelkezik: a református vallás, a kuruc hagyományok és az elzártság egyaránt hozzájárult az itt élők tudatának kialakulásához. Ez a turizmus szempontjából sem elhanyagolható tényező, mivel az önálló arculat, a különlegesség érzése teszi "felismerhetővé" az egyes vidékeket a látogató számára. A prospektusokat lapozgatva ideális kép tárul a szemünk elé: középkori templomok Csarodán és Tákoson, a Tisza legtisztább szabad strandja Tivadaron, nagy természetvédelmi területek, kiváló kerékpárutak Panyola környékén. Ha ez a vidék nem alkalmas a falusi turizmusra, akkor alig van olyan térség az országban, ami annak tartható. Az egyetlen hátránya, hogy "világ végén" van, de a falusi turizmus pont erről, vagyis a béke, a nyugalom és az autentikus hangulat kereséséről szól, azt pedig nem találjuk meg a nagy központok közelében.

Panyolai Elixír díszcsomagolásban

A falu szélén álló főzdébe betérő látogató esetében elképzelhető, hogy a folyóparton kortyolt pálinka ízét legközelebb egy neves családi ünnep - esküvő, karácsony - vagy nívós társasági esemény, fogadás, bál alkalmával idézheti. Nem csoda, hogy a hazánkba egykoron ellátogató Walesi Herceg a "barack" szót tanulta meg elsőként (és egyedül) magyarul - a bevésődést az anekdota szerint a barackpálinka segítette elő, melyet kóstolt és méltatott. Kóstolják bár az Elixírt a nyárfák alatt vagy az Operabálon, gondoljanak arra a mélyen gyökeredző, elegánsan kifinomult gondosságra, mely minden minőség előfeltétele!

(x)

Korábban:

Taroltak a pálinkák a HunDeszten

Jó hangulatúak az idei pálinkák

Veszélyben a szilvapálinka

Bemutatkozik a Pálinka Kalauz 2006

A lélekmelegítő pálinka

 

 

 

Szóljon hozzá!