Összesen 1,8 millió euró értékben kelt el a párizsi Drouot-Montaigne aukciósház árverésén Halász Gyula mintegy hatszáz műve. A francia földön Brassai néven alkotó művész fotóit október 2-án vásárolták meg minden eddiginél magasabb áron.

	Brassai: A lépcsők

Brassai 23 fotója 200 ezer euróért - mintegy 55 millió forintnak megfelelő összegért - kelt el kedden egy párizsi árverésen. A Graffiti I című, 1968-ból származó alkotáson 23 fotó szerepel egy kartonon, amelyet eredetileg faliszőnyegnek tervezték. A Drouot-Montaigne aukciósház kétnapos árverésén Brassai összesen mintegy 600 műve került kalapács alá: az első napon rajzokat, fotókat és szobrokat adtak el körülbelül 1,8 millió euró - közel 5 milliárd forint - értékben. Ez az összeg minden eddiginél magasabbnak számít a magyar fotóművészet történetében.

Brassai, született Halász Gyula (1899-1984) André Kertész mellett talán a legismertebb magyar fényképész, akinek művészi pályája a harmincas évek Párizsában bontakozott ki. A Brassóban született, Budapesten majd Berlinben tanuló, kenyerét laptudósítóként, karikaturistaként kereső, de képzőművészeti pályára készülő Halász 1924-ben költözött végleg Párizsba. Az ottani magyar kolónia segítségével "merült el" a város éjszakai világában, amelynek megörökítésére kezdte használni fényképezőgépét. Két évvel később megjelent első fotóalbuma, a Paris de nuit (Éjszakai Párizs), amelyet máig úgy tartanak számon, mint a fényképészet történetének egyik kivételesen fontos könyvét. Hamarosan a kötet párját is összeállította, a francia főváros alvilágról szóló Titkos Párizst, ám ez csak több mint negyven év után jelent meg.

A harmincas évek elején ismerkedett meg a szürrealista művészek csoportjával és a Minotaure képzőművészeti folyóirat körével. Olyan művészek barátságát élvezte, mint Breton, Dali, Giacometti, Tzara, Man Ray, majd kapcsolatba került Matisse-szal, Miróval, Léger-vel, Le Corbusier-vel és Picassóval is. A második világháborút Párizsban vészelte át, s közben újra rajzolt. Könyvet ír a megszállt város életéről. A háború után díszletet és fotódíszleteket készített különböző színdarabokhoz. Szobrokat csinált, amelyekhez a Pireneusokban talált, lekerekített formájú kavicsokból merített ihletet. 1956-ban a Vincennes-i állatkertben forgatta Amíg lesznek állatok című filmjét, amely Cannes-ban elnyerte a legeredetibb filmnek járó díjat. Nagy visszhangot keltett a New York-i Museum of Modern Artban megrendezett Graffiti című kiállításával, amelyen a párizsi falfirkákról, vésetekről készített fotóit mutatták be.

1984-ben bekövetkezett haláláig számos kiállításon mutatták be képzőművészeti és fotómunkáit, utolsó évtizedeiben pedig már világhírű művészként ünnepelték és számos díjjal jutalmazták, egyebek között a Francia Becsületrenddel. Brassai a párizsi Montparnasse temetőben nyugszik.

Forrás: MTI

Deluxe Magazin

Korábban:

Elárverezik a Brassai-hagyatékot

Kezdődik a műgyűjtő-szezon

141 millió egy magyar festményért Párizsban

Munkácsy Lusta inasáért versengtek Londonban

Milliárdos műgyűjtők

 

 

 

Szóljon hozzá!