A legújabb porcelánokat bemutató kiállítással és Gulden Gyula egykori gyárigazgató mellszobrának felavatásával emlékezik október 5-én Herend a manufaktúra fennállásának 180. évfordulójára. A sokoldalú igazgató az első világháború utáni nehéz időkben állította talpra a luxusbrandet.
Kiállítás és megemlékezés
Stingl Vince fazekasmester 180 esztendeje alapította meg a porcelánmanufaktúra elődjét, amely eleinte elsősorban kőedényeket készített. A vállalat mai arculatát az 1840-es és 50-es években nyerte el, amikor a különböző világkiállításokon való szerepléssel Fischer Mór irányítása alatt világhírre tett szert.
Erre a múltra tekint vissza Herend október 5-én a porcelánmanufaktúra Díszudvarában, ahol 14 óra után felavatják Gulden Gyula mellszobrát, aki igen nagy mértékben járult hozzá a világhírnévhez. A zenés átadást követően a Herend jövője - a jövő Herendije című kiállítást nyitják meg a porcelánmúzeum aulájában. A tárlaton a legújabb dekorokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A szoboravatáson és a megnyitón két énekegyüttes, a Német Nemzetiségi és a Szent Euszták nevét viselő kórus előadását hallgathatják meg az érdeklődők, a Mádl Dalma asszony fővédnöksége alatt zajló rendezvényt a Mendelssohn Kamarazenekar koncertje zárja a Herendi Művelődési Házban.
Gulden Gyula
Dr. Gulden Gyula 1923-ban került a Herendi Porcelánmanufaktúra igazgatói székébe, s egészen az államosításig töltötte be e tisztséget. A húszas években Magyarország éppen kilábalóban volt a Trianon utáni gazdasági nehézségekből, így minimális kereslet volt a porcelánra mint luxuscikkre. Gulden legnagyobb érdeme ezért az volt, hogy az első világháború és a gazdasági világválság nyomán rendkívül nehéz helyzetbe került manufaktúrát újra felvirágoztatta és világhírűvé tette.
Az elért sikerek hátterében több tényező húzódott meg. Fontos terve volt a régi modellek újjáélesztése mellett újak előállítása kereskedelmi szempontból, ezért Gulden Telcs Edét kérte fel művészeti tanácsadónak, továbbá tehetséges művészeket szerződtettek a céghez. Művészeti szempontból a legfontosabb változás a kisplasztika készítés beindítása volt: a második világháború végéig a korszak legkiválóbb szobrászai és keramikusai terveztek hagyományos és modern hangvételű szobrokat, plasztikákat és plaketteket. Ekkor születtek meg a manufaktúra ma már klasszikusnak számító kicsiny remekművei, például Lux Elek Matyó Madonnája, Ligeti Miklós Dérynéje vagy Telcs Ede Hüvelyk Matyija.
Herend ekkoriban - igazodva a hazai vásárlóréteg szerényebb anyagi lehetőségeihez - a tradicionális minták mellett azok leegyszerűsített változatait is elkészítették. Az olasz iparművésszel, Malagola Cappival együttműködésben gyártott, klasszikus herendi mintákkal díszített porcelán lámpatestek szintén igen kedvező fogadtatásra leltek. Mindemellett a manufaktúra berendezéseit és munkaszervezetét is korszerűsítették, amely következtében a korábbi évekhez képest sokkal kevesebb lett a selejt. A gyár tulajdonában megmaradt illetve visszavásárolt régi herendi darabokból álló gyűjteményt megnyitotta a közönség előtt. Ez volt a mai múzeum őse. A ma is használatos formaszámokat és minta-betűjelek alapjait ő fektette le, mindemellett a kereskedelmet elősegítő termékkatalógusok és árjegyzékek készültek.
 |
| A porcelánmanufaktúra udvara |
A több nyelven beszélő, rendkívül jó kapcsolatokkal rendelkező Gulden az eredményeket külföldön is kiválóan kamatoztatta. Mindezt a nemzetközi kiállításokon a harmincas évektől aratott sikerek és az előkelő vásárlók visszatérései jelezték. Az elismerések sorát az 1933-as chicagói világkiállításon elnyert kitüntetés nyitotta, amely után a herendi porcelánok az 1935-ös brüsszeli világkiállításon aranyérmet, az 1937-es párizsi világkiállításon Grand Prix-t, az 1940-es VII. Milánói Triennálén pedig Diplome d'Honore-t nyertek. Az 1939-es New-York-i Világkiállítás kiemelkedő jelentőséggel bírt, ugyanis az ott létrejött kereskedelmi kapcsolatok ma is élnek.
A harmincas évektől a vásárlókör is egyre illusztrisabbá vált: Edward walesi (később windsori) herceg Herenden tett látogatásával a korabeli sajtó is kiemelten foglakozott, emellett Lipót belga király és Julianna holland trónörökösnő is a herendi porcelán rajongói közé tartozott.
Gulden mind a külső, mind a belső piacokon jelentős lépéseket tett a manufaktúra érdekében: 1943-ban megalapította a belső piac ellátására saját érdekkörébe tartozó Iparművészeti Kereskedelmi Vállalatot. A második világháború idején ismét kulcsszerepet játszottak a gyár fennmaradásában Gulden Gyula kiterjedt nemzetközi kapcsolatai, ugyanis elvállalta a Portugál Konzulátus vezetését, és így a hagyományos piacaitól elzárt manufaktúra termékei a semleges Portugálián keresztül juthattak ki a világpiacra. A háború vége után Amerikába vándorolt, és ott hunyt el 1956-ban. Halálhíréről a manufaktúra dolgozói a forradalom ideje alatt értesültek.
Deluxe MagazinKorábban: 
Jubileumi porcelánkiállítás nyílt a Várban A herendi csoda A meisseni fehér arany KPM, a királyok porcelánmárkája Ezüst étkészletek kiskalauza
