Végre beköszöntött az igazi nyár, ami azt jelenti, hogy óhatatlanul megkezdődik a pihenés és az utazgatások időszaka, márpedig ha külföldre látogatunk, az esetek többségében némi szuvenírt is vásárolunk. Cikkünkben a legexkluzívabb és legérdekesebb utakon megszerezhető apró kincsekről beszélgettünk Wiemann László ékszerésszel.

Nem teljesen egyedi eset, hogy valaki afrikai utazása során drágakővásárlásra adja fejét, és hamisítvánnyal tér haza, vagy hogy valódi gyémántot vásárol, ám ahhoz vér tapad. A legkülönlegesebb esetekben és a hagyományosabb vásárlásoknál is érvényes az óvatosság aranyszabálya, de ha elsősorban ékszert akarunk vásárolni, akkor természetesen nem szükséges és nem feltétlen kifizetődő elhagyni az országot - mondta Wiemann László gyémántszakértő. Sok esetben éppen Magyarországon kedvezőbbek a drágakőpiac árai, de persze az sincs megtiltva, hogy valaki egy utazás során vegyen ékszert, a vásárlónak csupán azzal kell számolnia, hogy minden szempontból magasabb a kockázat.

Extremitások

Ha vagyunk annyira merészek, hogy külföldön, például valamely afrikai országban vásároljunk gyémántot, mindenképpen vigyáznunk kell arra, hogy a kő valódi legyen és vér se tapadjon hozzá. Az eredetiségről csak nehezen, laboratóriumi körülmények között győződhetünk meg, a gyémánt tisztaságát pedig az eladónak kell szavatolnia. Ennek egyértelmű eldöntésében segít a DTC, vagyis a  Diamond Trading Company nevű cég, amely a kimberley-i szerződések létrehozójaként garantálja, hogy a szerződést aláíró országok gyémántaiból nem polgárháborús vagy hasonló militáris célokat finanszíroznak. Sok konfliktus éppen azért robban ki, mert azokat könnyűszerrel támogathatják a helyi kiskirályok a nyugati pénzeken megvásárolt gyémántokból. Éppen ezért, a gyilkos rendszer miatt nem segíthetjük a véres gyémántokból élő diktatúrákat - mondta a gyémántszakértő.

Gyémántlelőhely Koiduban, Sierra Leone keleti régiójában

A komolyan veendő életveszélyek ellenére - természetesen a lehető legritkábban - akad olyan, aki véres gyémántokból szeretne meggazdagodni - meséli Wiemann László. Az utazás már önmagában véve is kockázatos, hiszen Libériába vagy Sierra Leonéba semmiképp sem életbiztosítás nagy pénzzel érkezni, s ha a határon elkapják a kiviteli engedéllyel nem rendelkező drágakőfutárt, az az ottani börtönökben akár életét is vesztheti. A libériai kereskedők állítólag készpénzt kérnek, ami azért is nehézkes, mert amint az illető kiveszi a bankból a pénzt, szinte rögtön megkezdődnek a fogadások, hogy a kasszától hány métert tud megtenni az aktatáskájával.

Hagyományos vásárlások

Gyakran esik meg, hogy a turisták Balin, Marokkóban vagy Jordániában vásárolnak különféle drágaköveket vagy nemesfém értéktárgyakat, amelyekről csak később derül ki a szomorú valóság. Előfordul, hogy az egyes ezüst- vagy aranytárgyakon félrevezető a fémjelzés, vagy hogy csak ezüstözött, illetve aranyozott a karperec, amelyet tömörnek véltünk. Turistautakon persze lehet vásárolni ékszereket, ám semmiképp sem befektetésként, hanem mert például megtetszett egy-egy motívum. Ékszert befektetésként még a kontinensen sem nagyon szokás vásárolni, s különösen távoli országokban nem ajánlatos. Emellett gondolni kell a garanciára és az ékszer visszavitelének opciójára is: kerülünk-e még valaha az adott országba utazásaink során?

Ha valaki úgy érzi, hogy egy országban olcsóbb a kő, az szintén tévedés lehet. Esetleg az fordulhat elő, hogy a helyi uralkodó ékszerkészítő hagyományok más jellegűek: azaz a munkabéren vagy a szerszámokon takarékoskodnak, ami viszont a munka minőségének rovására megy. Jó munkához pedig kétségkívül jó szerszámok kellenek, sok tanulás és hagyomány. Erre jó példa India, ahol húsz éve még olyan gyémántokat csiszoltak, hogy azokért mindenki kinevette őket, ám napjainkra olyan magasságokba emelték az ötvösművészetet, hogy az nemcsak kvalitásában, hanem árában is az európaihoz mérhető - tette hozzá Wiemann. Éppen ezért mindegy, hogy a drágakövet a földgolyó melyik részén vesszük, hiszen a hivatalos gyémántforgalmazó helyeken az esélyek és veszélyek szinte ugyanazok.

A De Beers gyémántjait Japánban is meg lehet vásárolni

Kiemelendő ugyanakkor az európai kontinensen az ékszerkészítő nemzetek közül a svájci és a német, ahol egyaránt magas nívón, szigorú tanulás után készítik a műremekeket. Méltán híresek az olasz és francia műhelyek, emellett a spanyolok is egyre több mesterművet készítenek. A török ékszerekre is érdemes odafigyelni, ennek oka többek közt az is, hogy nagyon sokak közülük Németországban képzi magát, akik hazájukba visszatérve már jóval magasabb minőségű darabokat mutathatnak be. Ezeket általában az európai piacon értékesítik, s így amit Törökországban megvásárolhatunk, az nem feltétlen az a minőségű értéktárgy lesz, amelyet Nyugaton megvehetünk. Dániát az ezüsttárgyak és az ötvösművészet egyik fellegváraként említhetjük.

A kontinensen túlról is beszerezhetünk ékszereket, Hongkong például a távol-keleti ékszerek egyik legfontosabb csomópontjává nőtte ki magát, ahol nagyon magas színvonalon űzik a drágakövek művészetét, itt szinte egymást érik az ékszerkiállítások. Észak-Amerika nagyvárosaiban ugyancsak kifogástalanul gyártott ékszereket lehet vásárolni, ám az is jellemző, hogy az igazán kvalitásos ötvösmunkák nagy része európai eredetű. Mexikóban turistaként leginkább elnagyolt dolgokat lehet látni, pedig az ország az ötvösművészet egyik csúcsa. Helyszín tehát sok van, viszont ha a vásárlást komolyan gondoljuk, akkor mindig megfontoltan és a lehető legnagyobb óvatossággal, pénztárcánk alapos feltérképezése után lépjük be külföldi ékszerboltba.

Deluxe Magazin

Korábban:

Kamu és gyémánt

Gyémántbilincs a De Grisogonótól

Ékszerek diadala a Sotheby's árverésén

A fémek királya

Mitől lesz a gyémánt érték?

 

 

 

Szóljon hozzá!