Herend nem csak Magyarországon, hanem világviszonylatban is egyértelműen a legelőkelőbb porcelánmanufaktúrák közé tartozik. Igaz, a gyár messze nem a legrégebbi alapítású a luxusporcelánt gyártó műhelyek közt, ugyanakkor nagyságát és a minőséget tekintve az egész világon első helyen áll. Magyarországra érkeztünk a világ legnagyobb porcelánmárkáit bemutató sorozatunkban.

A herendi manufaktúrát akkor alapította Stingl Vince fazekasmester, amikor német és francia földön már jó ideje működtek a neves porcelángyárak. Ezek némelyike a kezdeti sikerek után komoly válságba jutott, nem utolsó sorban a bohémiai és magyar gyárak hatására. A honi kezdeményezések közül a legjelentősebb természetesen a herendi volt, amely cég ma a világ minden sarkában képviselteti magát magyarországi fehér aranyával.

Az 1826-os alapítású herendi üzemben a kőedénygyártás mellett porcelánkészítéssel is kísérletezett a cégalapító, azonban pár év múlva, 1839-ban a manufaktúra új tulajdonosa, Fischer Mór kizárólagosan porcelánt gyártatott. A célközönség már ekkor is a felső tízezer volt, amit többek között a megrendelőkről elnevezett minták is mutatnak. A herendi dekorok zöme azóta is az első neves megrendelők után kapja nevét: létezik többek közt Viktória, Apponyi vagy Esterházy minta.

A részben magyar, részben külföldi arisztokratáknak köszönhető felívelésnek fontos állomása volt a kezdetekben két expó, az 1842-ben rendezett az Első Magyar Iparmű Kiállítás és az 1851-es Első Londoni Világkiállítás. Jellemző az is, hogy mindkét nagyszabású eseményen már az első adandó alkalommal jelen volt Herend, méghozzá úgy, hogy a szereplése mindkétszer meghozta számára a várva várt áttörést, előbbi Magyarországon tette elismertté, utóbbi a földkerekségen.

Az Első Magyar Iparmű Kiállításon maga Kossuth is felismerte a közép-dunántúli kincs exkluzivitását, mondván, a herendi porcelánok "egy hercegi asztal igényeinek is megfelelnek". Ezután a kisváros nekivágott a nagyvilág porcelánpiacának.

A londoni világkiállításon Fischer Mór vállalata nem csak a hivatalos díjakat nyerte meg toronymagasan, hanem Viktoria királynő kegyét is, aki a magyar porcelánok láttán megrendelt egy teljes, stilizált kínai virág- és pillangó mintás étkészletet a windsori kastély számára. A minta azóta is a királynő nevét viseli, és Herend legnépszerűbb dekorjai közé tartozik. Ezután a porcelánmanufaktúra sorozatos nemzetközi éremesőben részesült a különböző világkiállításokon: 1853-ban New Yorkban, 1855-ben és 1867-ben Párizsban, de a 20. században is számtalan expón vettek részt a magyar kisváros remekművei.

A végeredmény a közkedvelt áttört porcelán lesz

A szecessziós századforduló is jól kezdődött a gyár számára, ekkor is több expón vett részt, amelyek közül Herend a legemlékezetesebb nagydíjat az 1900-as párizsi és 1901-es szentpétervári világkiállításon szerezte meg. Ekkor már az a Farkasházy Jenő volt a manufaktúra tulajdonosa, aki újabb csúcspontjára jutatta a századfordulón a gyárat és szellemiségében is a Fischer Mór bevezette tradíciót folytatta. A 20. században a manufaktúra már rutinosan gyűjtötte be a nemzetközi elismeréseket, s így a világ egyik legelismertebb luxusmárkájaként tartják számon a Veszprém megyei kisvárost, amelynek porcelánjait a Karib-szigetektől kezdve Dubai emirátusán át egészen Japánig keresnek. Az sem mellékes, hogy a gyár Németországban - a meisseni hazájában - három márkabolttal is rendelkezik, míg Kínában, a porcelán legelső bölcsőjében már két üzlettel van jelen. A modernitás szabványvilágában szintén osztályelső Herend: tény ugyanis, hogy ez a porcelánmanufaktúra szerezte meg a világon elsőként az ISO 9001-es minősítést.

 

 

 

Szóljon hozzá!