Andy Warhol sokat, talán még magánéleténél is többet vitatott művészete mély nyomokat hagyott a 20. századi pop art stílusban. Az ikonikus ábrázolásmódban irányadónak számító munkássága ma nem csak milliárdosok magángyűjteményeiben, hanem a róla elnevezett pennsylvaniai múzeumban is megtekinthető.

Andy Warhol, akinek neve világszerte egyet jelent a pop art irányzattal, egy amerikai munkáscsaládból küzdötte fel magát nemzetközileg is elismert művészlegendává. A művész eredetileg Andrew Warhola néven született 1928-ban, Pittsburgh-ben, szlovákiai ruszin emigránsok gyermekeként. Már korán megmutatkozott rajzkészsége, gyermekkorában is kitűnően bánt az ecsettel. A középiskola után a Carnegie Institute of Technology-n folytatta tanulmányait műkereskedelmi művészet szakon. Ezt követően 1949-ben New York-ba ment, ahol olyan magazinoknál dolgozott illusztrátorként, mint a Vogue és a Harper's Bazaar, mellettük reklámokat is tervezett. Andy Warhol hamarosan a város legfelkapottabb és legsikeresebb reklámgrafikusa lett.

Első önálló kiállítását a New York-i Hugo Gallery-ben rendezte 1952-ben, négy évvel később pedig igen jelentős csoportos tárlaton mutatkozott be munkáival a híres Museum of Modern Art-ban. A hatvanas évekre művészete a tömegtermelés hétköznapi tárgyainak ábrázolása felé fordult. Campbell-leveskonzerveket, kólásüvegeket festett, és hamarosan a New York-i művészeti élet ismert figurájává vált. 1962-től kezdett el selyem szitanyomatokon ábrázolni olyan híres személyeket, mint Marilyn Monroe és Elizabeth Taylor. Újszerű látásmódjával egy varázslatos, új irányt szabott a modern művészeteknek. Az általa alkotott friss képek eszenciáját az adta, hogy megpróbálta elmosni velük a szépművészeti és a műkereskedelmi művészet (azaz a magazin illusztrációk, képregények, reklámkampányok, lemezborítók) közt feszülő határokat. Filozófiáját a művész egy mondatba zsugorítva a következőképpen fejezte ki: "Ha jobban belegondol az ember, az áruházak már önmagukban is múzeumoknak tekinthetők". Warhol kedvence a sokszorosító technikák közül a selyemlenyomatok voltak, amelyek tökéletesen elősegítették különc művészetének elburjánzását.

Andy Warhol, a tömegtermelés gyöngyszemei iránt szenvedélyes érzelmeket tápláló pop art művész nem elégedett meg múzsái megfestésével, saját maga is termékeket akart gyártani. 1962-ben megalapította a Gyárat, amelynek művészeti munkásai meglehetősen kaotikus körülmények között alkottak főként lenyomatokat, posztereket, vagy akár cipőket. A Gyár otthonául szolgáló műteremből kikerülő termékeket természetesen egytől-egyig maga Warhol tervezte. Amellett, hogy a Gyár művészeti alkotásokat előállító szervezetként működött, filmstúdióként is funkcionált, ahol a művész több mint 300 elvont, kísérleti filmet készített. Ezek nagy része azonban inkább bizarrnak, esetenként pedig már-már pornográfnak hatott, mintsem művészinek. Az "Alvás" címet viselő első kópiáján például semmi más nem látható, mint egy hat órán keresztül alvó ember.

Liz Taylor portréja (selyem)

Az amerikai sajtó által csak a pop hercegének titulált Warhol nem csupán kultikus személlyé vált bizonyos körökben, hanem szélsőséges viselkedésével sokak ellenszenvét is kivívta. 1968-ban a pop art jeles művészét kétszer mellbe lőtte korábbi alkalmi alkalmazottja, Valerie Solanas. A zavarodott nő vallomása szerint tettét az motiválta, hogy Warhol túl nagy befolyással bírt életére.

A merényletet követő időszakban merőben új irányba fordult Warhol művészete. A tömegtermelés korábbi filozófusa ettől kezdve ideje nagy részében színekben gazdag egyedi portrékat festett a korszak sikeres és gazdag embereiről, többek közt Mick Jaggerről, Michael Jacksonról és Brigitte Bardot-ról. Ezalatt egyre inkább megmutatkozott vállalkozói vénája is, előbb az Interview nevű lapot indította el, majd egy éjszakai szórakozóhelyet nyitott. 1974-ben kiadta az Andy Warhol filozófiája című, a szerelemről, munkáról és művészetről szóló könyvét. A kötet egyik legdominánsabb mondata így szól: "Pénzt keresni művészet, dolgozni művészet, a jó üzlet pedig a legnagyobb művészet."

Mao, Andy Warhol sajátos felfogásában

A meglehetősen groteszk személyiségű, homoszexuális Andy Warhol nem csak művészetével tudott megbotránkoztatni. Már az ötvenes években szalmasárgára festett hajjal járkált, amelybe később ezüstszürke csíkokat is húzatott. Barátai ugyanakkor azt állították, megrögzött munkamániás, akinek minden vágya az volt, hogy gazdag és híres legyen. Az 1987-ben bekövetkező halála előtti években más művészeket is felkarolt, többek között Keith Haringet és Robert Mapplethorpe-ot. A pop art legenda tiszteletére 1994-ben múzeumot alapítottak szülővárosában. Az Andy Warhol Museum mára több mint 12 ezer munkáját mutatja be a pop hercegének, többek között festményeket, lenyomatokat, rajzokat, fényképeket, szobrokat és filmszalagokat.

Andy Warhol művei a mai napig a legnépszerűbb kortárs aukciós tételek közé tartoznak. A Christie's aukciósház május 11-ei, Háború utáni és kortárs művészeti árverésén például három Warhol alkotást bocsátottak árverésre elképesztő áron. Az egyik 1962-es műve, az "S&H Green Stamps" mintegy 5 millió dollárért, azaz több mint 1 milliárd forintért cserélt gazdát, míg a Brigitte Bardot-t ábrázoló selyem lenyomatért 3 millió dollárt, 620 millió forintnak megfelelő összeget fizetett egy telefonos licitáló. A "Flowers" lenyomatot egy ázsiai műkincskereskedő vásárolta meg közel 4 millió dollárért, vagyis több mint 800 millió forintért.

Deluxe Magazin

Korábban:

Egy kortárs szobrász dollármilliós alkotása

Rekordok a Sotheby's legsikeresebb kortárs aukcióján

A művészetek amerikai szeretője

A műtárgy mint befektetés

Egy kortárs szobrász dollármilliós alkotása

 

 

 

Szóljon hozzá!