Ahogy a világpiacon is felértékelődnek az egyes országok legjellegzetesebb, sehol másutt nem termő fajtái, úgy Magyarországon is egyre inkább beszédtémává válnak a hungarikum borok a világfajták ellenében. Legutóbb Ópusztaszeren volt hasonló jellegű bemutató, amellyel a rendezők a különleges hazai kincs fontosságára hívták fel a figyelmet. A Deluxe Magazin az őshonos és újtelepítésű fajták világával kapcsolatban érdeklődött a szakmabelieknél.

	Cserszegi fűszeres, egy klasszikus hungarikum

Különleges magyar borok kóstolója

Évi egy alkalommal kerül megrendezésre tematikus hungarikum borkóstoló az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, de a nemes magyar italokat egész évben meg lehet kóstolni a különböző gasztronómiai rendezvényeken - mondta Nagy László, az intézmény igazgatója a Deluxe Magazinnak. A cél a jellegzetes hazai borok minél szélesebb körökben való népszerűsítése.

Április végén első ízben rendezték meg Ópusztaszeren a hungarikum borok bemutatóját, amelyet hagyományteremtő szándékkal hívott életre az emlékpark - közölte Nagy László. Az igazgató hozzátette: állami támogatást ugyan nem kaptak, de kötelességüknek érzik a magyar borok népszerűsítését, és a továbbiakban is elő kívánják mozdítani az igazán egyedi, magyar italok ügyét. Nagy László a hungarikumok fontossága kapcsán megjegyezte: ha az egyéni arcunkat akarjuk megmutatni, akkor feltétlenül ezeket a borokat kell felmutatni. Márpedig Magyarországon "kitűnőbbnél kitűnőbb" borokat lehet kapni, amelyekkel szabad és kell is foglalkoznunk - hangsúlyozta az igazgató.

Nagy László elmondta, a hungarikum borokat kétféleképpen csoportosíthatjuk: egyrészt beszélhetünk őshonos fajtákról - ide tartozik például a kövidinka, ezerjó, aranysárfehér, kadarka, juhfark, pozsonyi fehér, királyleányka és hárslevelű -, másrészt pedig az úgynevezett magyar nemesítésű szőlőfajtákról, így a cserszegi fűszeresről, ezerfürtűről, biankáról, irsai olivérről, zalagyöngyéről, zenitről vagy zengőről. A rendezvényen Nagy László szerint a lehető legtöbb régióról hívtak meg borászokat, igaz, a kéknyelű még így is lemaradt a listáról.

Az Ópusztaszeri Emlékpark a bor és gasztronómia évében is a hagyományőrzésre, az egyediségre törekszik, ami azt jelenti, hogy a borok tekintetében szükségszerű volt a hungarikumok választása. Az április 29. és május 1. között megrendezett borbemutatón mintegy ötezer látogató ízlelhette meg a magyar borokat, de az év folyamán még többen kóstolhatnak hungarikumokat az emlékpark gasztronómiai rendezvényein - tette hozzá az igazgató.

A "hungarikum bor" definíciós nehézségei

A hungarikum fogalmát szűkebb és tágabb keretek közt szokták értelmezni - mondta Jásdi István, a Vindependent elnöke. Miután Magyarország évszázadok óta európai tapasztalatcserének és kereskedelemnek a része a borok vonatkozásában is, ezért minden magyar fajta egy kicsit európai és minden európai egy kicsit magyar is - fűzte hozzá. Léteznek olyan hungarikumok is, amelyek valóban csak nálunk élnek, de ezek termőterülete elenyésző. A kéknyelű például 20 hektáros fajta az egész országban, így néhány ezer palack készül belőle, de nem kizárólagosan ezt a kategóriát tartjuk hungarikumnak - mondta a szakember.

Jásdi István

Beszélhetünk továbbá az ősnemes fajták mellett az újnemesítésekről, vagyis az olyan hungarikumokról is, amelyeket azért tekinthetünk jellegzetesen magyarnak, mert nálunk nemesítették, jóllehet "szüleik" vagy "nagyszüleik" igazi európaiak - fogalmazott Jásdi István. A cserszegi fűszeres is mindenképpen hungarikum, de felmenői révén európai hagyományba ágyazódik be - tette hozzá a csopaki borász. Jásdi a kategória szélesebb értelmezése mellett foglalva állást megemlíti még a furmintot, hárslevelűt, olaszrizlinget és a szürkebarátot is, vörösök közül pedig a kékoportót. Ezek közül a furmint, az olaszrizling és a kékoportó eredete a múlt homályába vész, nem tudni honnan származnak, de mivel főleg itt termelik őket a világon legnagyobb mennyiségben, gyakorlatilag hungarikumok.

Chardonnay helyett hazaival erősíthetnénk

Igaz ugyan, hogy világfajtákból is rendkívüli minőségű borokat állítanak elő Magyarországon - folytatta Jásdi István -, ám ezekből a világpiacon nem lehet eladni nagy volumenben, mert nem érdekes a többi ország chardonnay-ja mellett. Ezen bor esetében világviszonylatban elsősorban mindig Burgundia, Ausztrália és Dél-Afrika tud érvényesülni, s hiába készítenek nálunk jó chardonnay-kat, azok nem lesznek érdekesek a piacon - fogalmazott. A csopaki borász úgy véli, ha Magyarország különleges és érdekes akar lenni a világpiacon, akkor érdemes lehet fajtában is egyedit felmutatni, így például a cserszegi fűszerest, olaszrizlinget, furmintot, a vörösborok közül a kékoportót és kadarkát.

Kékoportó Tiffán Ede szőlejében

Korábban túl nagy súlyt kaptak a nemzetközi porondon népszerű fajták, főleg a szocialista mezőgazdasági években voltak afelől meggyőződve a termelők, hogy azért nem lehet eladni a magyar borokat, mert nem világfajták - tette hozzá Jásdi. Ezen korszak után új lendületet adhat a hazai szőlőnek a hungarikumok forgalmazása. A borász szerint elsősorban a magyar fogyasztók figyelmét kell ráirányítani ezekre a különlegességekre, és a külföldiek azután ismerhetik meg, ha már nálunk is fogyasztják őket.

Lejárt a világfajták ideje

Úgy néz ki, hogy a világfajták ideje a nemzetközi piacon is lejárt, ugyanis a mai helyzetre jellemző, hogy minden ország egy-két fajtával igyekszik sikereket elérni - mondta Geönczeöl Attila, a Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht. alelnöke, aki emlékeztetett egyúttal a régi világfajták telepítésére is: korábban Magyarországon is úgy gondolták, hogy a merlot-k, cabernet-k és chardonnay-k telepítésével lehet fejleszteni a borászatot - amiben volt részigazság -, de mára új szituáció állt elő. Ezt jellemzi, hogy a különböző országok néhány tipikus itallal próbálnak feltűnni: így a spanyolok a tempranillóval, az olaszok a sangiovesével vagy barbarescóval, az ausztrálok pedig a shirazzal (ami ugyan perzsa, illetőleg francia eredetű) - mondta Geönczeöl Attila.

Magyarországon azt a fajtát kell megtalálni, amellyel a világpiacon is jól tudunk szerepelni, amihez nem csak a minőség, hanem a mennyiség is fontos tényező. Az alelnök szerint erre az imént említett szempontok figyelembevételével leginkább a kékfrankos, olaszrizling és furmint alkalmas, bár az első kettő esetében a hungarikum kategóriáját tágan kell értelmeznünk, mert ezen fajták az egész Kárpát-medencében, sőt, azon túl is megtalálhatók. Geönczeöl szerint a kisebb termőterületeken fellelhető ritkaságok - juhfark, kéknyelű vagy aranysárfehér - pusztán mennyiségük korlátossága miatt nem tudnak érvényesülni a világpiacon, ezek viszont annál nagyobb szerepet kapnak az országon belül, a borturizmus kapcsán - tette hozzá a szakértő.

	Szeremley Huba

A palack szelleme

A hungarikum borok nem csak a piaci terjeszkedés szempontjából fontosak, hanem az önazonosság, identitástudat miatt is - mondta Szeremley Huba a Deluxe Magazinnak. A badacsonyi borász szerint a tipikusan magyar borokban a genius loci, vagyis a "hely szelleme" is jelen van, tehát a palackokban a kultúrértékek találkoznak. Magyarországon a görög-latin borkultúrának a gyökereit éppúgy megtalálhatjuk, mint az indusztrializált, modern technológiákat, amihez hozzájárul az őshazából magunkkal hozott szellemiségünk is. Szeremley Huba hozzáfűzte azt is, hogy a hungarikum borok estében természetesen nem csak a fajta számít, hanem a lelkület, lelkiség is, amit a borba beletettünk. Ez az igazi értéke hungarikumjainknak.

Deluxe Magazin

Korábban:

Véget érhet a francia borok hegemóniája

A kéknyelű

Piemonte, az olasz Burgundia

Szépülő magyar szarvasgombakertek

A lélekmelegítő pálinka

 

 

 

Szóljon hozzá!