A globális felmelegedés veszélybe sodorhatja Nyugat-Európa több jelentős bortermelő vidékét, egyes területeken egyáltalán nem lehet majd szőlőt művelni, másutt fajták tűnhetnek el. Az átlaghőmérséklet emelkedése a magyar borászat számára viszont inkább pozitívumokat tartogat.

Bár a globális felmelegedés problémaköre immár hosszú évek óta komolyan foglalkoztatja a különböző tudomány- és iparágak képviselőit, a borászati szakemberek eddig feltűnően kevés figyelmet szenteltek ennek az igen lényeges problémának. Ez azért meglepő, mert egy adott szőlőültetvény életében az átlaghőmérséklet növekedése jelentős változásokhoz vezethet, amelyek alapvetően befolyásolják a szőlő és a belőle készített bor tulajdonságait. A hiánypótlásra végül március 24-25-én Barcelonában került sor a Globális Felmelegedés és a Bor című konferencián, amely az első ilyen jellegű borászati rendezvény volt, legalábbis világszinten. 

A kétnapos konferencia, amelyen több mint 140 szakember vett részt, ijesztő következtetésekkel zárult. Az ismertetett tanulmányok szerint az elkövetkező 50-100 évben várható, 2-6 Celsius fokos átlaghőmérséklet-növekedés a borászati termőterületek térképének átrendezőéséhez fog vezetni. Bizonyos vidékeken az átlaghőmérséklet már napjainkra közelébe ért annak a maximális értéknek, amelyet a terület hagyományos szőlőfajtái még épp elviselnek. A meleg és a szárazság főleg az északi félteke ültetvényeit veszélyezteti, a listán szerepel a spanyolországi Penedes és La Mancha, az olasz Chianti és dél-Franciaország. Bár az Egyenlítőtől délre a vízfelületek nagyobb aránya miatt lassabban emelkedik a hőmérséklet, várhatóan hasonló problémákkal fog szembesülni Ausztrália, Chile, Dél-Afrika és Kalifornia egyes bortermelő vidékei is.

Jövőkép: esőre váró szőlőültetvények

Nyugat-Európában az éghajlatot alapvetően meghatározó Golf-áramlat okozhat gondokat. Az áramlat kismértékű módosulása is a hőmérséklet és a csapadékviszonyok drámai átalakulásához vezethet, főleg a kontinens nyugati partvonala mentén. A változások első számú szenvedő alanyai a bordeaux-i, burgundi és katalóniai borászatok lesznek, utóbbi terület nagy részén egyes szakértők szerint 40-70 éven belül egyáltalán nem lehet majd szőlőt termeszteni, de máshol is magasabb, hűvösebb területekre kell majd költöztetni az ültetvényeket. A Bordeaux környéki és burgundi területek a számítások alapján túlságosan melegek lesznek az olyan korán érő fajták számára, mint a pinot noir és a merlot, de hasonló lesz a helyzet Spanyolországban a tempranillóval. A végterméket, vagyis a borokat tekintve a vörösöknél várható nagyobb változás: az előrejelzések szerint elveszítik jellegzetes, telt színüket, alkoholtartalmuk nőni fog, s keményebbé, határozottabbá válnak majd. Lesznek persze olyan fajták is, amelyeknek kedvezni fog a klímaváltozás, ilyen a vörösök közül a syrah, a petit verdot, a graciano és a durif, a fehéreknél pedig a muskotály, a vermentino, a viognier és a verdejo.

A felmelegedés további problémákat is hoz majd. Egyrészt sokkal többet kell majd költeni az öntözőrendszerek kiépítésére, működtetésére és problémát jelenthet a víz beszerzése, másrészt a nagyobb hőmérséklet elősegítheti egyes kártékony rovarok elszaporodását illetve bizonyos növényi betegségek terjedését. Maga az öntözés önmagában is gondokat okozhat, mivel rontja a szőlő minőségét, ráadásul használata az európai termelők többsége által nem elfogadott, mivel nem természetes eljárás. A hagyományos felfogás szerint a szőlőnek csak a természetes csapadék felhasználásával szabad érnie.

Dr. Jánky Ferenc docens, a Budapesti Corvinus Egyetem szőlészeti tanszékének tanszékvezető helyettese szerint a globális felmelegedés valószínűleg kedvező hatással lesz a magyar szőlőtermesztésre. A szakember a Deluxe Magazinnak elmondta: ha a jelenlegi 9-11 Celsius fokos éves átlaghőmérséklet 11-15 fokra emelkedik, akkor hazánk klímája a mediterrán országokéhoz hasonlóvá válik. Ennek jelei máris érzékelhetőek néhány borvidékünkön: Villányban valamint egyes szekszárdi és badacsonyi területeken szubmediterrán jellegzetességeket lehet megfigyelni. Az átlaghőmérséklet növekedésének köszönhetően kisebb lesz a téli fagyveszély, nőhet a termésbiztonság és elegendő mennyiségű természetes cukor lesz borainkban. Dr. Jánky szerint a folyamat vörösborainkra mindenképp jó hatással lesz, az illatos fehérborokra viszont jobban oda kell majd figyelni, mert a magasabb hőmérséklet miatt eléghetnek az aromaanyagok.

A barcelonai konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy szélesebb körben is fel kell hívni a szakma és a közvélemény figyelmét a globális felmelegedés és a borászat kapcsolatára. Az érintett kormányokat felszólították, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a speciális, hőtűrő szőlőfajták kifejlesztésének és az öntözőrendszerek korszerűsítésének.

Deluxe Magazin

Korábban:

Borfogyasztó nemzetté válhat India lakossága

Kincset érő borgyűjtemények London gyomrában

Az elfeledett dugóhúzó

Hologramos védelem a boroknak

Virtuális pincészet az interneten

 

 

 

Szóljon hozzá!