Nem kevés fáradságba került, amíg megszületett az LCD és a plazma kategóriájában a jelenlegi - két és fél méteres - képátlórekord. Ez a hatalmas méret persze nem valósulhatott meg a ma már nevetségesnek ható, de korábban szintén "óriásinak" nevezett 60-70 centiméteres képátlók nélkül. Lássuk csak, mit tartottunk korábban nagynak a különböző kategóriákban!

LCD-tévék

A folyadékkristályokat alkalmazó képernyők világában a jelenlegi csúcstartó 2,54 méterrel büszkélkedhet. Az LG Philips monitoróriása előtt persze jóval szerényebb számokkal rendelkeztek a rekorderek, leggyakrabban a Sharp, Samsung és az LG Philips neve bukkant fel hosszabb-rövidebb időre csúcstartóként. De hogyan kezdődött az LCD sikertörténete?

Otto Lehmann 1904-ben úttörő jelentségű könyvet publikált Flüssige Kristallen (Folyékony kristályok) címmel. A kristályanalízissel foglalkozó tudós műve 1936-ban a Marconi Társaság tervezőasztalán kelt életre, a szabadalom bejelentése után pedig általánosan elfogadottá vált az ilyen kristályok működési elve. Eszerint az LCD olyan folyadékkristállyal töltött pixelekkel működik, amelyek nem képesek közvetlen fénykibocsátásra, viszont elnyelhetik, átereszthetik és visszaverhetik azt. A módszert a hatvanas években tovább finomították Amerikában. Az áram hatására felvillanó képpontok egyik kevésbé pozitív tulajdonsága, hogy sokszor csak szemből látszik tökéletesen a kép, bár a legújabb modellek többsége ezt a nehézséget is megoldotta többnyire.

Óriási előrelépés volt a színes LCD-k feltalálása a '80-as évek elején, ekkor az egyes pixeleket subpixelekre vagy sejtekre osztották, amelyek vörös, zöld és kék színben villantak fel. Ezután a következő lépés a kicsi vagy közepes méretű képernyők elterjedése volt. A kilencvenes években a 40-45 hüvelykes (101-114 centiméteres) képernyők viszonylag szélesebb körben elérhetők voltak, és a verseny sem volt túlságosan látványos, mert a fejlesztők nagyjából fej-fej mellett haladtak a nagyobb átlók felé. Az első áttörést a Sharp 65 hüvelykes (165 centis) képernyője jelentette, amely feladta a leckét a gyártóknak és egyúttal válaszlépésre is kényszerítette őket. A Sharp 2004. októberi bejelentése után sok víz folyt le a Yodo folyón (a Sharp székhelye mellett van Osakában), amíg megérkezett a válasz, egy 82 hüvelykes (208 centis) tévé a Samsungtól. A dél-koreai mamutcég 2005 márciusában mutatta be készülékét.

Ezt újabb ugrás követte, ami a korábban homogén mezőny szétszakadozásását jelentette: az LG Philips már említett 2,2 méter széles és 1,2 méter magas óriásképernyője feltehetően hosszú időre megkeserítette a konkurens fejlesztők életét. A kereken 100 hüvelykes álomhatár átlépése után a gyártók várhatóan még nagyobb méretekkel fognak a jövőben előállni, hiszen a közepes méretű LCD-tévék eladott példányainak száma mellett az is jelentős presztízsértékkel bír, hogy mely gyártó hordhatja a legnagyobb képernyőnek járó trófeát.

Plazmatévék

A plazmatévé kategóriája voltaképpen az 1988-as naganói téli olimpiának köszönheti létét, ettől kezdve életre kelt a japán kormány állami támogatása révén az amerikaiak által már 1964-ben felfedezett technológia. A modern plazma képernyő akár kétmillió, neon- és xenongázzal töltött, piros, zöld és kék foszforbevonatos pixelt tartalmazhat. A technológia azon alapul, hogy a három alapszínt tartalmazó pixelek elektromos feszültség hatására felvillannak, így keletkezik a színes kép, hátránya azonban a plazmatelevízióknak, hogy erősen korlátolt élettartamúak. Az első időkben azonban a két szín kelepcéjéből kellett kitörniük a fejlesztőknek.

A kísérleti korszak (az IBM 1983-ban egy apró, narancssárga-fekete plazmamonitort mutatott be) után 1992-ben a Fujitsu elkészült 21 hüvelykes (53 centis) teljesen színes képernyővel, amely a sorozatgyártás alapját jelentette. Néhány év újabb kísérletezés után 1997 decemberében a tokiói Pioneer mutatta be immár a legszélesebb közönség előtt a világ első (fogyasztói használatra szánt) plazmatévéjét, amelynek átmérője 50 hüvelykre, azaz 127 centiméterre rúgott. A legelterjedtebb méret mára a 42 hüvelykes lett, ami eltörpül a mai rekorderek mellett.

A Cebit kiállításon is megőrizhette a világ legnagyobb plazmatévéjének járó címet a Panasonic

A legfrissebb, nagyon szoros versenyeredmények szerint az első helyezett egy japán gyártmány, a Panasonic 103 hüvelykes, azaz 2,61 méteres plazmaóriása. A tévét a tavalyi CES kiállításon mutatták be Las Vegasban - a Samsung és az LG nem kis bánatára. Mindkét márka egy-egy 102 hüvelykes, azaz két és fél centivel kisebb képernyőre lehetett büszke. A két cég közül általában a Samsungot szokták a Panasonic előtti igazi csúcstartónak tartani, ugyanis a koreaiak valamivel korábban mutatták be a 2,59 méteres képernyőt, mint az LG. A különlegesen szoros versenyben a hangsúly más jellemzőkön van, így például a kontrasztarányon. E tekintetben az LG nyerne 5000:1-gyel, de a Samsung 2000:1 és a Panasonic 3000:1 arányszáma sem lebecsülendő ilyen óriási képfelület esetében.

Tegnap és holnap

Végezetül pedig tekintsünk egy pillanatra a múltba és a jövőbe. A kihalófélben lévő katódsugárcsöves (CRT) monitorok hosszú, szintén fej-fej melletti versengését tudomásunk szerint a Sony nyerte meg egy 40 hüvelykes, vagyis 102 centiméteres hagyományos tévével, amelynél nagyobbat valószínűleg nem volt érdemes gyártani már csak a plazma és az LCD technológiák terjedése miatt sem.

Az LCD képernyők új generációjával rukkol elő a Philips a bejelentések szerint legkésőbb idén májusban, ekkor még egyenlőre kicsi, de jobb minőségű folyadékkristályos tévéket mutat be a cég. A ClearLCD-vel a Philips egy régi problémát orvosol: a gyors mozgásoknál elmosódó alakok a módosított technikával élesek maradnak, és a feketérték is sokat javul az új modelleknél. A ClearLCD emellett jobb kontrasztról és nagyobb látószögről is gondoskodik a cég szerint. A képernyőket 30 és 52 hüvelykes, azaz 76 és 132 centiméteres verzióban lehet majd kapni.

Új utakat nyithat a 2007 közepén bemutatandó, és év végén piacra kerülő SED technológia (Surface-Conduction Electron-Emitter Display), amelynek lényege, hogy további képminőségjavulást céloz meg, és egy háttérmegvilágításnak köszönhetően a fekete színek végre valóban feketék lesznek. A Toshiba és Canon fejlesztésének eredményeként az elérhető kontrasztarány 100 000:1 lesz, a reakcióidő pedig egy ezredmásodperc alá csökken. Árról és képernyőméretről egyelőre nincs információ.

Deluxe Magazin

Korábban:

Hihetetlen méretű képernyő a Zenview-tól

Hannoverben a világ legnagyobb plazmatévéje

A világ legnagyobb LCD képernyője

A Sharp 145 centis LCD tévével nyomná le a plazmákat

Méregdrága plazmatévé a magyar piacon

 

 

 

Szóljon hozzá!