luxus (2379) CÍMKETÁR »
|
Amit a whiskyről feltétlenül tudni kellCímkék: párlat, whiskey, Egyesült Államok Whisky és whiskey között hatalmas különbségek lehetnek - sokkal több, mint amennyit a két írásmód közti egyetlen betűnyi eltérés alapján feltételeznénk. De legyen szó akár skót, ír, kanadai vagy Egyesült Államokbeli aranysárga nedűről, egy biztos: a whisk(e)ykészítés művészet.
Ha hihetünk a hagyománynak, az első hivatalos whiskykészítő ugyanúgy egy szerzetes volt, mint ahogy a pezsgőé is. A történet szerint a francia Dom Pérignonnál másfél évszázaddal korábban, 1494-ben IV. Jakab skót király azzal a kéréssel fordult egy baráthoz, hogy készítsen számára életvizet malátázott árpából. Az eredmény az aranysárga whisky lett - az az ital, amelyet érlelés nélküli formájában már a kelták és a skóciai pásztorok is ismertek. A hagyományos whiskykészítő területeken - tehát Skóciában, Írországban, majd a 18. század végétől Észak-Amerikában - egyre többen alapítottak főzdéket, de a termelés a brit kormány 1823-ban bevezetett szabályozásáig kissé kaotikus volt. Ugyanerre az időszakra, a 19. század közepére tehető az egyik legelterjedtebb whiskytípus, a kevert (blended) kialakulása. A készítők akkoriban hordókban árusították a whiskyt, a palackozást a kereskedők végezték. Ilyen kereskedő volt John Walker is, aki az elsők között próbálkozott a különféle párlatok házasításával. Az így született ital nagyon népszerű lett, s megalapozta a Johnnie Walker márka hírnevét. A kevert whiskyket ma összefoglaló néven scotch-ként, vagyis skótként emlegetjük. A skót whisky bárhol készülhet, a névhasználat feltétele, hogy minimum három éven át kell tölgyfahordóban érlelni Skóciában és a palackozott ital legalább 40 százalékos alkoholtartalommal kell rendelkezzen. Hasonló előírások vonatkoznak az ír whiskeyre is.
Ajánljuk még:
Szóljon hozzá: |
VERTU
Gasztrobloggerek
Csontváz
Dzsunka
|

















