A bor jövedéki adójának változásai nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A bortermelők elégedetlenek, mert a szakma teljes összefogása nyomán létrejött közös indítványuk nem valósult meg, az új jogszabály nem adja át a jövedéki adóból befolyó összegeket a szakmai érdekképviseleti szervezeteknek, hanem továbbra is a régi szervezetekbe pumpálja azt.
Úgy tűnik, nem lehet majd közösségi bormarketingre fordítani a korábbi jövedéki adóból származó literenkénti nyolc forintot. Az adót ugyan névleg eltörölték, de továbbra is be kell fizetni azt, viszont a megállapodással ellentétben nem a szakmai szervezetekhez fog kerülni a pénz, hanem az Országos Borminősítő Intézet (OBI) és az Agrármarketing Centrum (AMC) osztozik a közel egymilliárd forinton 40-60 százalék arányban.
A jövedéki adó marketing-célú felhasználását a szakma indítványozta egy éve, elsősorban azért, mert elégedetlenek voltak az állami szervezeti érdekképviselettel: saját kezükbe szerették volna venni sorsukat. A kormány ígéreteiben és a kedvező körülményekben bízva megalapították a borirodát, amely az Uniós támogatási pénzek lehívására lenne alkalmas szervezet.
A kormány januártól valóban eltörölte ugyan az adót, amelyet a borászok a megállapodás alapján járulékként továbbra is befizetnek, de mire törvény lett a megállapodásból, megváltozott a helyzet: a pénzek nem az ágazatba, hanem a minisztérium kasszájába folynak be. A boriroda egyetlen fillért sem kap, a már jól ismert állami szervezetek között osztják szét a befolyó összeget.
Ráadásul az új rendszer kedvezőtlen a borászoknak, az egyébként is versenyképtelen és tőkehiányos vállalkozásoknak előre kell befizetni a nyolc forintot literenként, csak így kaphatnak forgalombahozatali engedélyt. Eddig az exportra kerülő tételek után nem kellett jövedéki adót fizetni, mostantól ez is megszűnik: minden palackozásra kerülő tétel járulékköteles, kóstolják azt itthon, vagy a világ másik végén.
Mint arról korábban beszámoltunk, az EU-s pénzek pályázására létrehozott közhasznú társaság a szakma példás összefogásával jött létre: a Magyar Borakadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a családi pincészeteket képviselő Pannon Bormíves Céh ugyanúgy részt vettek az alapításban, mint a nagybirtokokat tömörítő Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége. Az így létrejött Boriroda a járulékokból befolyó 1 milliárd forint saját erő mellé eséllyel pályázhatott volna ugyanekkora összegű uniós támogatásra.
A jogszabály szerint a pénz 40 százalékát az OBI kapja, úgymond minőségvédelemre, valójában azonban az eddig is rosszul működő szervezet működését kívánja így finanszírozni a szaktárca. A maradék 60 százalék az FVM költségvetésébe áramlik, tehát továbbra sem a szakma, hanem az agártárca osztja el a pénzt, akik a magyar bormarketinggel kapcsolatos kezdeti lépések megtételére sem voltak képesek a rendszerváltás óta.
A legfrissebb hírek szerint továbbra is az eddig feladatai ellátására képtelen AMC rendelkezik a marketingre szánt pénzek fölött, szemben a szakma jól megfogalmazott céljaival, amelyek szerint saját kezükbe kívánták venni sorsuk irányítását.
Deluxe Magazin
Korábban:
Megszűnik a bor jövedéki adója
52 ezer euró bormarketingre
Száz borosgazda a magyar borról
A bormarketing szerepe
Újabb szervezet alakult a magyar borok sikeréért
