Vajon melyik az az ország, ahol az epres spenótos saláta és a cukkinis rája a lakosság kedvenc eledele, ahol decembertől májusig a nappali hőmérséklet –40 ºC, és amelyiknek az alakja leginkább egy hatalmas serpenyőhöz hasonlít? A válasz Alaszka, az USA legnagyobb és legészakibb állama.

Tekintse meg galériánkat!

Azóta is visszasírja Oroszország, hogy Alaszkát szinte odadobta, mindössze 7 200 000 dollárért Amerikának... Azt se felejtsük el megemlíteni, hogy II. Sándor cár azt gondolta: ennél jobb üzletet még soha nem kötött, hogy egy mélyhűtőhöz hasonlítható klímájú területen ilyen rengeteg pénzért sikerült túladnia. Tegyük hozzá, hogy Alaszka elkótyavetyélésnek legfőbb előzménye az volt, hogy Oroszország 1856-ban vesztesen került ki a krími háborúból és vészesen kiürült az államkassza.

Mindenesetre a szerződés létrejött 1867-ben, amelyet amerikai részről William Henry Seward külügyminiszter fogalmazott meg, és Andrew Johnson elnök írt alá június 20-án. A megállapodás többek között azt is rögzítette, hogy a templomok birtokjoga az orosz ortodox egyházat illeti meg. Amúgy Amerikában az idő tájt a lakosság szemében nem volt túl népszerű az üzlet megkötése, az új területet sokáig csak Seward Ostobaságának, vagy Seward Jégszekrényének hívták. Alaszka nem is tagállamként csatlakozott az USA-hoz, csupán territórium státusú volt, csak 1959. január 3-án vált az unió teljes tagjává.

Azt még az előrelátó Seward sem tudhatta, hogy harminc évvel később Alaszkában fog kitörni a történelem legnagyobb aranyláza. Következményei közé olyan csekélységeket sorolhatunk, mint a helyi társadalom teljes átalakulása, - hiszen az aranyásók nagy százaléka végleg letelepedett ezen a területen, illetve számos új település jött létre akkor, amelyek közül sok mára már nagyvárossá fejlődött. (Ilyen például Nome és Fairbanks.) Az aranyláznak köszönhető a vasúthálózat kiépülése is a bányák és a kikötők között. A Nome városa melletti homokos tengerparton bárki kezébe veheti a mosólapátot, hogy sárga ércet keressen, a felszíni bányászathoz azonban már kérvényt kell beadni. Igaz, hogy eddig mindenki megkapta az engedélyt, úgyhogy a gazdagodni vágyók több réteg ruhát és bakancsot öltve már el is indulhatnak a kincskeresésre.

Elhagyott aranybánya

Alaszka fővárosa Juneau, külön érdekessége, hogy nem lehet szárazföldi úton megközelíteni, csak komppal vagy repülővel. Emiatt évtizedek óta napirenden lévő kérdés a kormányzat átköltöztetése Anchorage-ba vagy Fairbanks-be. Alaszka úthálózata amúgy is igen kis részére terjed csak ki az államnak: a legnagyobb városokat köti össze a Kanada felé tartó Alaszka autópályával. Az állam legtöbb települése csak vízi és/vagy légi közlekedési eszközökkel közelíthető meg; délkeleten és délnyugaton fontos szerepe van a komphálózatnak. Az alaszkai vasúttársaság az utolsó Észak-Amerikában, amelynek tehervonatain fékezőkocsikat használnak; a Talkeetna és Hurricane közötti szakasz pedig az utolsó, amelyen feltételes megállók találhatók. Észak-Amerika leghosszabb közúti alagútja, a négy kilométer hosszú Anton Anderson Memorial Tunnel (a neve sem rövid), a Seward autópálya Anchorage-től délre eső szakaszát kapcsolja össze Whittier településével. Mivel számos helység csak repülővel érhető el, így Alaszka légiközlekedése igen fejlettnek számít, legyen szó hidroplánról, vagy hótalpakkal felszerelhető gépekről. A belföldi légiközlekedésben részt vevő sugárhajtású gépeket kizárólag az Alaska Airlines működteti, így ennek árai meglehetősen magasak.

 

 

 

Szóljon hozzá!