Grönland nem mindennapi célpont az utazók számára. Számos lenyűgöző természeti adottsága mellett néhány, az európai viszonyok között meglepő ténnyel is szembesülhetünk: így például autóval nem igazán lehet közlekedni, és a sziget gasztronómiája sem a kontinentális mérce szerinti.

Az emberek többségének egy hatalmas jégmező ugrik be, ha Grönland szóba jön. Nem is tévednek sokat, hiszen a sziget 85 százalékát jég teszi ki, amelynek vastagsága helyenként meghaladja a három kilométert. Ha ez a jégtömeg mind elolvadna, 6,5 méterrel emelné meg a tengerek vízszintjét, s ez a mennyiség elég lenne ahhoz, hogy a világ partmenti nagyvárosait egytől-egyig elöntse.

Grönland ezen kívül más szempontok miatt is nagyon figyelemreméltó. Itt találhatóak ugyanis a világ legöregebb (3700 millió éves) kövei, sziklái. (Viszonyításképp: a Föld körülbelül 4600 millió évvel ezelőtt jött létre.) A sziget a lakosság számát tekintve is egyedülállónak mondható: mindössze 55.000 fő, egy emberre így 39,5 km2 jut. Habár Grönland Dániához tartozik, a sziget hivatalos nyelve a grönlandi. A grönlandi nyelv az úgynevezett "bekebelező" nyelvek közé tartozik, mivel számos összetétele van. Ebből adódóan igen hosszú szavak jellemzik ezt az északi nyelvet.

Miután Grönlandon nincs két település, amelyet autóút kötne össze, a leggyakoribb közlekedési eszközök a következők: hajó, csónak, kutyaszán, síléc. Ezeken kívül még a repülés jöhet szóba.

A nyár itt relatív fogalom, május és július között a legmelegebb napokon maximum 20 fokot mutat a hőmérő higanyszála, ám az erős szél miatt ekkor is elkel a meleg pulóver, vagy kabát. Télen, az északi területeken akár -40 fokig, délen pedig 20 fokkal fagypont alá csökkenhet a hőmérséklet. A sziget zord éghajlatát csak a legalkalmazkodóbb, legszívósabb állatok képesek elviselni, mint például a karibu, (bár ezt az élőlényt nem biztos, hogy bárki felismerné, ha szembe jönne vele a jégmezőn), a pézsmatulok, a jegesmedve, a lemming, és az ezüstróka. A jeges vizek lakói a gyilkos bálnák, a narválok, a fókák és a rozmárok közül kerülnek ki.

Grönland növényzete igen satnya, de a mélyföldeket nyár végére vadvirágos mezők tarkítják, ezen kívül törpe cserjék és mohalepte területeket is találhatunk a szigeten. Egyes meleg források Grönland régi vulkános létét tanúsítják, ezek közelében ráadásul a növényvilág is változatosabb.

Grönland történelme nem annyira mozgalmas, amelyben valószínűleg közrejátszik, hogy a szigetet "benépesítő" vikingek, sem kedvelték a meglehetősen zord klímát. Ugyan a 10. században a szigetre hajózott egy Erik Raude, a viking származású kapitány azonban nem sokkal partraszállás után vissza is tért Norvégiába. Fiát azonban jobban érdekelte a jeges sziget, mert még a keresztény vallást is sikerült meghonosítania az őslakosok körében. A főleg Izlandról érkező őslakosok csak a 18. századra fogadták el az idegeneket a szigeten, az addigi igen ellenséges magatartásuk távol tartott mindenkit Grönlandtól.

 

 

 

Szóljon hozzá!