A szigetek a maguk szépsége mellett valamiféle bizsergető érzést is táplálnak az utazóba. Különállásuk miatt valami megfoghatatlan titokzatosság lengi őket körül. Egyes szigetek lehetnek kissé ijesztőek, ahol száműzöttek, démoni géniuszok - mint Prospero vagy Dr. No – lelnek rejtekhelyre, míg másokhoz a bujaság képzetét társítjuk.

Az izolált szigeteket gyakran ijesztő lények lakhelyeként írják le (elég csak a görög mondavilágra gondolni), de szerencsére a valóságban nem ez a jellemző. Sőt, a mai ember számára a szigeti életnek egy sokkal vonzóbb oldala rémlik fel. Az, amelyet Paul Gauguin is oly ellenállhatatlannak talált, a világ, ahol az otthon civilizációs fogságát felcserélhetjük egy olyan életre, ahol újra átvesszük testünk-lelkünk természetes ritmusát.

Már önmagában az a tény, hogy a sziget, mint olyan, gyakorlatilag egy önálló világ, is felruházza azzal a természetes szabadságérzettel és tisztasággal, amelyet a messzi szárazföldön már rég elfelejtettünk. Egy szigeten az ember sokkal könnyebben dobja el gátlásait és engedi meg magának, hogy "a hús gyönyöreinek" áldozzon.

És valóban van a szigetekben valami bizsergetően izgalmas. A lebukó nap sugarainak simogató tekintetétől kísérve nem csak gátlásainktól, hanem a ruháinktól is könnyebben szabadulunk meg. A körömcipők és öltönyök emlékét elhomályosítja büszkén viselt napbarnított bőrünk. Néhány szigeten a ruhaviselés opcionális, sőt, néhol még a bikini is meglehetősen szemérmes ruhadarabnak minősül...

Egy távoli földdarabon az éjszakai élet is más ritmusban zajlik. A csúcsszezonban a kiváltságosok annyira belemerülnek a helyi egzotikus szokások és a kék víz varázsába, hogy az élet, úgy tűnik, sosem ér véget - és miért is tenné, hiszen oly szép. Este folytatják, amit a parton abbahagytak, megkezdődik az éj világa, és a bárokban, éttermekben lüktet az élet. Akik pedig jobban kedvelik a csendesebb estéket, falatozgathatnak a helyi halászok által frissen kifogott halakból, élvezhetik zamatos borokat és az eget, telis-tele csillagokkal. Mi lehet ennél romantikusabb?

A legszexibb szigetek persze elsősorban az elvonulásról, az intimitásról szólnak. Ezek azok a helyek, ahol a való élet rendjét szépen elcsomagoljuk a bőröndbe, és az exhibicionizmus - legyen bár fizikai vagy anyagi - természetessé válik. Egy ilyen hedonista világban a szigorúság, mint olyan, nem létezik. A jachtok kikötésre várva tolonganak a partközelben, közben látványos versenyt folytatnak luxus és méret tekintetében; a pezsgő úgy fogy, akár a csapvíz, a munka pedig csak a keresztrejtvényekben jelenik meg, mint egy ötbetűs szó, amelynek jelentése olyan, de olyan távolinak tűnik... A homokos tengerparttól a bérelt villák szobáinak sötétjéig a vonzás szabályai dominálnak.

De ahogy a szigetekben rengeteg közös tulajdonság van, úgy nagyon különbözőek is tudnak lenni. Például, amíg Ibiza vagy Capri a csillogó és tehetős mediterránok játszótere, addig az olyan szigetek, mint a francia polinéziai Bora Bora vagy a thai Koh Samui távoliak és egzotikusak - bár egyformán fényűzőek.

A következőkben körutazást tehetnek velünk a világ körül - a megállók pedig kizárólag a leges-legszexibb szigetek lesznek.

 

 

 

Szóljon hozzá!