Melyik az az ország, ahol kevesebben laknak, mint Miskolcon, és a bűnözés éppúgy ismeretlen fogalom, mint mondjuk a vonat? Nem, nem egy afrikai ősközösségre kell gondolni, ez az állam a világ fejlett részéhez tartozik. Habár egyes vidékei alapján Izlandot inkább sorolnánk a Holdra, mint a mi hétköznapi bolygónkra.

Az elején egy kis földrajzi kérdés: vajon melyik kontinens része Izland? Amerikáé, vagy Európáé? Tartok tőle, hogy azzal nem segítenék, ha elárulnám Grönland melyik földrészhez tartozik… (amúgy Amerikához.)

Nos, ha már eleget gondolkoztak, elárulom: a Jégföld Európához tartozik…

Erre a kérdésre Björk és Halldór Laxness biztos jó választ adott volna, hiszen ennek a földnek a szülöttjei mindketten. (Ha valaki nem tudná: Björk világhírű énekesnő, aki a tavalyi olimpiát saját szerzeményével nyitotta meg; Laxness pedig az 1955-ös év irodalmi Nobel-díjasa.)

De nézzük, hogy áll Izland a gazdasági kérdésekben. Az elmúlt években egyre több iparág indult fejlődésnek; ezek közé sorolható a bálnafigyelés, az ökoturizmus és a biotechnológia. A gazdaság főként a halászatra épül, természeti erőforrások híján pedig egyenesen ki van szolgáltatva a hal világpiaci árváltozásának.

Az országban néhány aktív vulkán működik, ilyen például a külön turistalátványosságnak számító Hekla. Ezen kívül rengeteg gejzír található Izlandon (maga a szó is izlandi eredetű), ezáltal a geotermikus energia könnyen hozzáférhető, így a meleg víz és a fűtés rendkívül olcsó.

Reykjavík utcái

Akár körutazáson, akár Reykjavík központú csillagtúrán vesz részt valaki, megcsodálhatja a néhány percenként magasba lövellő gejzíreket, az ihatóan tiszta vizű sebes folyókat, a páratlan látványú vízeséseket, és a fortyogó földből előtörő gőzfelhőket.

A legtöbb település a fjordokkal tagolt partvonalon található; Izland legfontosabb városai Reykjavík, Keflavík és Akureyri. Ugyan Reykjavíkban több mint 113.000 ember él, vannak olyan települések is, mint például Mjóafjarðarhreppur, ahol összesen 37-en élnek. (A város nevének kiejtését érdemes gyakorolni…) Gondoljuk el, hogy a Magyarországnál alig nagyobb szigeten összességében kevesebben élnek, mint Miskolcon!

A Jégország elnevezés amúgy nagyon igazságtalan, mivel Izlandon nincs is olyan eszeveszett hideg. Legalábbis télen. A Golf-áramlat jótékony hatásaként ugyanis január-februárban csak mínusz 1-2 fok az átlaghőmérséklet, az is igaz, hogy nyáron 11-12 fok fölé sem nagyon megy a hőmérő nyelve. Sok épületben nyáron is fűtenek (a padlókat és a falat egyaránt), ami kellemes és néha szükséges is. A hideg ellenében kárpótolhat minket, hogy a szigeten ismeretlen fogalom a bűnözés, csak kedves és segítőkész emberek várják az odalátogatókat.

 

 

 

Szóljon hozzá!